2013. június 19., szerda

Pillanatnyi helyzetjelentés

Könyves postokat kellene írni, de lusta vagyok, egész nap teszek-veszek, szobát seprek, ablakot pucolok, mosogatok, orrokat törlök, csíkos, pöttyös és fekete hasakat simogatok, szemekbe cseppentek, gazokat tépkedek. Közben sok minden zsibong a fejemben (általában totál káosz van odabent, most sincs másként), és kb. tíz könyvet szeretnék olvasni egyszerre, hogy aztán másnap tíz másikra vágyjam.
Igen, ez csak öt, de a többi hirtelen nem jut eszembe:

Katherine Webb: Homály Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj! Katharina Hagena: Az almamag íze Kondor Vilmos: Bűnös Budapest Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

Most Az almamag ízével kacérkodom, amit már tavaly olvastam, de annyira intenzíven éreztem a hangulatát az elmúlt napokban, hogy muszáj újraolvasnom. Próbálok magasról tenni a kilométeres várólistámra, a sok listára és polcra, ami nagyon nem megy könnyen, de ebből a nyígásból már nekem is elegem van, nemhogy másnak.
Hőség van, itthon vagyok, egy közel százhúsz éves, enyhén rogyadozó házban, olyan elvadult kerttel, amitől egy kertész szívinfarktust kapna. Imádok a küszöbön üldögélni, a hátam szabályosan fázik, mert nyáron mindig hűvös van, az arcom és a lábam meg szabálytalanul lángol. Érzem, ahogy a régi ház felém magasodik, több emléke van, mint nekem valaha is lesz, látta az emberek összes bűnét, látja az enyémet is, és magába zárja. Ebben a házban akkor sem vagyok egyedül, ha senki nincs itt rajtam kívül.

Hétvégén voltunk strandolni, és annak ellenére, hogy 2100 Ft a felnőtt napijegy, hogy tíz percig kellett sorban állni a tűző napon, hogy a medence kicsi, és az úszóknak fenntartott keskeny sávba egy csomó baromarc belelógatta a lábát, nagyon élveztem azt a néhány órát. Vidoran úsztam húsz hosszt (az első kettő nem volt olyan vidor), eltüntettem egy óriási sajtos-tejfölös lángost, egy elég rossz eperlekváros palacsintát és egy marék cseresznye-meggy kombót. A víz volt az öröm fő forrása, igen, klóros izé, de én ezt is szeretem, és a víz is szeret engem. Anya egyszer azt vágta a fejemhez, hogy nincs bennem semmi tűz, és igaza van, én a víz vagyok, ez a legcsodálatosabb dolog a világon. Hihetetlen, mennyire ellazít, kimossa belőlem az összes idegességet, frusztrációt és bánatot, miután kikecmeregtem a medencéből, úgy éreztem magam, mint aki újjászületett, a vállam nem görnyedt, a lépteim ruganyosak, az arcomról letörölhetetlen a vigyor. És még mindig imádom a fürdőruhám, vékony kék-zöld csíkos, a felső része megkötős, nem hittem volna, hogy azoknak is gyártanak ilyen bikinit, akiknek nem tűvékonyak és nem 75-ös a melltartóméretük. Igaz, elképesztően drága volt, de beleszerettem és nagyon jól üzemel, abszolút megérte az árát. Akárcsak az 50 faktoros naptej, áldja meg az ég az Eucerint, amiért a napallergiásokra is gondol, még ha három patikát is kell végigjárnom érte.
Érdekes állatkert a strand, rengeteg hülye embert lehet itt találni - nem tudom máshogy nevezni pl. azt a srácot, aki végig a csaja rózsaszín bikinis seggét fogdosta előttünk a sorban -, de sem a ronda tetkók, sem a bunkó szövegek nem érdemelnek meg száz karaktert (se). Egy anya és a kislánya viszont igen, olyan cukik voltak, ahogy a kislány jól bekente naptejjel az anyukáját, és kijelentette, hogy neki aztán soha nem volt jobb dolga, az anya pedig rábólintott. Még rám is mosolygott, nagyon szimpatikus volt.

Nem hiszem el, hogy képtelenség normális áron gyűrűs kalendáriumot találni, a legolcsóbb is négyezer Ft felett van, de láttam harmincezerért is, hrr.

Imádom katacitának a képeit, olyan hangulatosak, szívesen elüldögélnék vele ebben a nappaliban néhány órát, miközben könyvekről és egyebekről beszélgetnénk.




6 megjegyzés:

  1. Én nagyon szívesen látnálak a nappaliban :))))
    Pont van két kényelmes fotel, csak nem lehet belőlük felállni.

    Hű, egy intenzív strandolás rám is rám férne.. de pont az ilyen gyökerek miatt nincs kedvem, meg a tömeg is, fúj... Azért lehet hétvégén kinézek valamelyik tóhoz, csak még lelkileg fel kell készülnöm arra, hogy bikiniben mutatkozzam.

    VálaszTörlés
  2. De drága vagy:)) Nekem takaróm van olyan, ami nem engedi aktív tevékenységet folytatni az embert, baromira álmosító.

    És ha hétvégén, korán mennél? Akkor még nincs dögmeleg se.
    Na, a bikini miatt ne stresszelj, amíg a nénik háromszög bikiniben vannak, nincs félnivaló. :)

    VálaszTörlés
  3. Itt ülve a lakásban és olvasva a postodat, hogy vízben úsztál az agyamat kicsit el is öntötte a víz. Hétvégén nem jutottam el sehová sem, de most vasárnap ha addig élek is (szakadhat az eső, lehetnek villámok) de fürdök a Balatonban. Remélem összejön. A vidéki házak előnyét pedig kiélvezem én is pénteken otthon. Annyira jó hazamenni, hűvösek a falak és csak fekszem a gangon és wáááááhhhh!

    VálaszTörlés
  4. Lehet a korai időpontot kéne becéloznom, csak életem párja kb délig alszik minden nap. Na majd jól felkeltem, vagy keresek egy barátnőt :D

    Amúgy a könyvekre áttérve, egyrészt örülök, hogy rávetetted magad Az almamag ízére újfent:)
    Másrészt, hátha ettől jobban érzed magad: tegnap 1 db előjegyzésért ugrottam be a könyvtárba, de nem bírtam ki, hogy ne fussak egy kört, és elhoztam még egy Daphne du Maurier novelláskötetet meg egy Vonnegutot. Így megy ez.

    VálaszTörlés
  5. De jó hangulat árad ebből a bejegyzésedből :) Amit a házról írtál, akár Az almamag ízében is szerepelhetne :) Olvasmányokkal én is így vagyok, vagy hármat tudnék most olvasni, közben meg azon gondolkozom, hogy újra be kellene iratkoznom a könyvtárba, aztán lebeszélem magam, mert akkor még több olvasnivaló várná a sorát, este meg megint az érzem, hogy mégis el kellett volna mennem :))

    VálaszTörlés
  6. zakkant: áh, az a legjobb:)) Remélem, sikerül lejutnod!

    katacita: alapvetően én is ilyen vagyok:) Szerintem inkább válaszd a barátnős verziót, az a biztos.
    Én is örülök neki, csak nagyon nem tudok koncentrálni az olvasásra. Még mindig nagyon szeretem ezt a könyvet (bár másodjára még jobban látom, hogy ráfért volna egy alapos szerkesztés), de egyfolytában elkalandoznak a gondolataim.
    Oh, köszi, máris csökkent a bűtnduatom:))

    Nikkincs: köszi:)
    Oh, iratkozz be, tudod, a kísértésnek úgy lehet a legjobban ellenállni, ha megadjuk magunkat neki:D

    VálaszTörlés