2014. február 28., péntek

Hogyan legyünk rosszak februárban?

Ebben a hónapban már nem sikerült megismételni a tavalyi bravúrt - azaz hogy januárban és februárban nem szereztem be egy könyvet sem -, két regénynek is sikerült elcsábítania:

Angela Carter: Esték a cirkuszban Orson Scott Card: Bűvölet

Az Esték a cirkuszban csere eredménye, egy nagyon kedves és előzékeny mollyal. Asszem, a Bűvöletet nem kell bemutatnom, nagyjából sikerült mindenkit az őrületbe kergetnem vele (kivéve a nagymamámat és a macskákat). Ebből a hülyeségemből is vicomte kapta a legnagyobb dózist, de becsületesen visszaadta 20 kms-es túra nagyrészt bokáig érő sárban, nézegettük a külföldi kiadás borítóját, és kegyes engedélyével egy könyvesboltban is megnézegethettem. Ha a Könyvfesztiválra megjelenő Tündérföld 2. elején is van stáblista, szerencséje lesz egy hónapig azt hallgatnia. Hihi. (A Kis Fuvallatok Leopárdja!)

Olvasás szempontjából tempósabb voltam, összesen nyolc kilenc könyvet olvastam el. Kb. 100 oldal van hátra a Bűvöletből, de azt már márciusba fogom beszámítani.
Update: nem, ugyanis olyan izgalmas volt, hogy fél egyig olvastam, úgyhogy mégis ide jön.
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Bella István: Szeretkezéseink Békés Pál: Csikágó Muriel Barbery: Ínyencrapszódia Caitlín R. Kiernan: The Drowning Girl
Joanne Harris: Csokoládés barack Ljudmila Ulickaja: Történetek állatokról és emberekről Maurice Druon: Zeusz emlékiratai Orson Scott Card: Bűvölet

A nagy Gatsby és a Zeusz emlékiratai közepes élmények voltak. Az előbbit még csak-csak tudom értékelni, de Zeusz nem a nekem való fickó (kárörvendve olvastam, hogy a Bűvöletben Mozsajszki Mikola otthonülő papucsférjnek állítja be), meg is állapítottam a post végén, hogy kicsit hanyagolnom kell a klasszikus(abb) könyvek olvasását.
Bella István: Szeretkezéseink c. verseskötete többségében tetszett, kétszer is idéztem tőle. Egy korábbi olvasó félbehajtotta a neki tetsző verseket tartalmazó oldalakat, egy versnek áthúzta az utolsó sorát. Festenék neki egy bajuszt, miközben alszik. Lemoshatatlan tintával.
A Csikágó régóta halogatott olvasmány volt, a tavalyi várólistacsökkentés pótlistáján szerepelt - ezeket is el akarom idén olvasni, szám szerint még hat könyv van hátra -, és amilyen nehezen álltam neki, olyan hamar beszippantott. Egy kicsit fájt is. Hirtelen ötlettől vezérelve az Ínyencrapszódia követte a sorban, ami számomra Durrell-i élmény volt a gyerekkori emlékek és ízek bemutatásával.
A The Drowning Girlt még januárban kezdtem el olvasni. Lehet, hogy még nem az én angolszintemnek való volt, de képtelen voltam ellenállni neki. Igazán bosszantó, amikor a nyelvtudás elmarad az olvasásképességtől. Magyarul biztosan teljesebb élmény lett volna, de fogalmam nincs, melyik kiadó adná ki ezt a különleges, nyomasztó, néhol bizarr könyvet. Életem egyik legfurcsább regénye (ja, és Elizabeth Short félbevágott holtteste azóta is kísért). Azt még nem tudom, fogok-e róla könyves postot írni (de itt egy pici róla). Amúgy ez volt az idei második angol olvasmányom, bár Zafón The Rose of Fire meséjét a terjedelme miatt csak fél szívvel számolom ide.
A Csokoládés barack is élvezetes élmény volt, hopp, még nem is írtam róla, bővebben majd akkor, ha ráveszem magam. sztimi53 karácsonyi ajándéka volt, tökéletes választás.:)
Ulickaja mesekönyvét régóta el akartam olvasni, és majd szeretnék belőle egy saját példányt. Az ilyen kötetekért szeretek könyvtárba járni, letesztelni a bizonytalan olvasmányokat és csillapítani a kíváncsiságot, hiszen minden könyvet nem lehet megvenni.

A többi bűnös:
Pöfivonat - nem lesz ez így jó:D
Dóri
Nikkincs
PuPilla
Nima
Katacita
Nita

8 megjegyzés:

  1. Én veleük "végeztem" februárban:-) Jöhet a március!!!

    Maria Semple: Hová tűntél, Bernadette?
    Philip Sington: Az Einstein lány
    Karen White: Hazatérés
    Jennifer Worth: Hívják a bábát
    Stephanie Barron: A titokzatos Tiszteletes
    Stieg Larsson: A tetovált lány
    Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
    Stieg Larsson: A kártyavár összedől
    Melissa Hill: Kívánj bármit
    Mette Jakobsen: Minou szigete
    Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
    Gillian Flynn: Holtodiglan
    Deborah Lawrenson: A lámpás
    Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje
    Papp Diána: Téli fagyi
    Örkény István: Egyperces novellák

    VálaszTörlés
  2. Köszi, hogy megosztottad velem.:) Jól nyomod! A Millenium-trilógiát nagyon szerettem, és a Bernadette-et is. A Minou szigetét most vettem ki a könyvtárból, remélem, jó lesz.
    A Maléna kertje nagyon érdekel, rákaptam a mesekönyvekre.:)

    VálaszTörlés
  3. Két könyvvel rossznak számítasz? :)) Ajj már! Mellette meg mennyit elolvastál, meg a várólistát könyveket is milyen klasszul fogyasztod :) A Csokis barackra nagyon kíváncsi vagyok, várom, hogy mit írsz majd róla, remélem, volt olyan jó mint az első két könyv.

    VálaszTörlés
  4. Untam a szimpla "Februári zárás" címet.:)
    Jó volt a Barack, inkább az első részre hasonlít stílusában, hangulatában.

    VálaszTörlés
  5. A Millenium-trilógia nekem nagyon nem jött be, nem is értem a felhajtást körülötte. De a Bernadette az zseniális, és a Minou is az lesz!

    VálaszTörlés
  6. Óh! A Bűvöletre kíváncsi leszek majd! A borítója érdekes nagyon. Én ebben a hónapban igazi jó kislány voltam, nulla azaz NULLA forintot nem áldoztam könyvre, kölcsönbe kaptam, meg kihasználtam a rukkola pontjaimat, meg nyertem :D

    VálaszTörlés
  7. Egyébként csak néha ért bokáig a sár. :P
    Viszont az emelkedők mennyisége igen jelentős volt, azt aláírom. :*

    VálaszTörlés
  8. zakkant: nekem olyan semmilyen, olyan, mintha Csipkerózsika csak ledőlt volna aludni egyet. Így lehetetlen normálisan megcsókolni.:D Meg olyan a lába, mintha csonka lenne, majd nézd meg.:D
    Ügyes vagy!:)

    vicomte: igen, nem mindenütt volt sár. Az én ízlésemnek azonban túl sok volt, az otthon lekapart mennyiségről nem is beszélve.:D

    VálaszTörlés