2018. július 4., szerda

Tematikus post - #könnyűnyári

A cím kissé félrevezető; a bejegyzésben azokat a könyveket szeretném gyűjtögetni, amelyek nem az irodalom csúcsai, de olyan jó olvasni, aminek a hatására szeretnél minél hamarabb hazaérni, hogy folytathasd és mellette eszedbe sem jut a telefont nyomkodni. Szerintem nagyon nehéz ilyen típusú könyvet írni, ami úgy szórakoztat, hogy közben nem válik hiteltelenné (értsd: gagyivá). Van mélysége, de nem érzed azt, hogy mindjárt üvölteni fogsz és nem perzselik fel a lelkedet a sorok.

Az utóbbi évek terméséből válogattam, mindhez nem írtam rövid kedvcsinálót, mert irdatlanul hosszú lenne az alapvetően gyűjtőlistának szánt bejegyzés. Remélhetőleg rendszeresen frissülni fog, tippeket szívesen fogadok.
A lista persze szigorúan szubjektív.

Sarah Perry: Az essexi kígyó - Nagyon cseles kis könyv, csupa egyéniség karakterekkel és az igazi angol humorral. Meg simogatnivaló borítóval.

Carol Shieds: Norah, gyere haza! - A kötet inkább Norah anyjáról szól, egy, lassan felnőtt gyerekekkel bíró nőről és mindennapi gondolatairól, nagyon szerettem olvasni.

Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi - Legszívesebben egyszerre ütném és paskolgatnám Rob Fleming bájos kutyafejét, istenem, micsoda kíméletlen-cenzúrázatlan pasinyavalygás pasikönyv, és mennyire jó olvasni!

Julia Rochester: Ház a világ peremén - Kicsit hasonló Az essexi kígyóhoz: bizarr család, angol humor, diszkrét szenvedés, néhány titok.

Rainbow Rowell: Eleanor és Park - ezt a fajta aranyos-fájó, élő, kamaszkort visszaidéző ifjúsági al-alzsánert nagyon szeretem, akármennyit el tudnék belőle olvasni, számomra is meglepő módon.

Lesley Walton: Ava Lavender különös és szépséges bánata - Határeset, mert nem kevés szenvedés (némelyik még engem is sokkolt) van benne, mégis alapvetően elringatott a mágikus hangulata.

Gail Carriger: Soulless és társai - a Napernyő Protektorátus-sorozat női vágybeteljesítő könyv, de annak nagyon szórakoztató.:D Pimasz hősnő, illetlen olaszos származással, nagy orral, pazar stílussal és mindenféle steampunk ketyerével. Csak az első rész van meg, a lassan csordogáló folytatásokat mindig elkunyeráltam valakitől.

Kép innen

Sarah Addison Allen mint olyan: ohóó, nekem igazi cukros-mágikus limonádé A csodálatos Waverley-kert és az Édes élet. Sajnos A barackfa titka nagyon gyenge volt, de, ha egy másik könyve szembejön velem a könyvtárban, kikölcsönzöm.

Maggie O'Farrell: A köztünk lévő távolság - Nem nagyon emlékszem már erre a könyvre, csak az "olyan jó olvasni"-érzésre. Láttam, hogy mostanában ismét elkezdték kiadni a regényeit, kíváncsi vagyok az Utasítások hőhullám idejére és a Vagyok, vagyok címűre is.

David Gemmell: Trója - Tudom, már mindenki unja, de nem hagyhatom ki.:D Izgalmas, pörgős, élvezetes, emlékezetes szereplőkkel, bárhol lehet olvasni, csak az a veszélye, hogy azonnal magába ránt.



Továbbiak:
Anna Gavalda
Gerald Durrell
Alice Hoffman
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek (főleg introvertáltaknak, futóknak, olvasóknak és különösen a három keverékének)
Janet Evanovich: A szingli fejvadász-sorozat
Sara Crowe: Campari reggelire
Cheryl Strayed: Vadon (határeset)
Robert Galbraith: Cormoran Strike-sorozat
Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Beth Hoffman: Déli álmok
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Maria Semple: Hová tűntél, Bernadette?

5 megjegyzés:

  1. Szép kis lista lett, tudok róla szemezgetni, így már megint nőtt a több km hosszúságú várólistám :) Rajtam most nyáron végig az újraolvashatnék érzése van, én nem tudom mi ez nálam mostanság, de hagyom magam visszacsábítani a régi nagy kedvenceimhez :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, bár gondolom sok a közös pont.:)
      Hah, nekem is ezt kellene, de valahogy ritkán őket veszem le a polcról.

      Törlés
  2. Annyira tudok mindig csodálkozni, az ellentéteinken és a hasonlóságainkon... :) Ebben a listában is előjön belőlük jópár. Igazából nem tudom ez alapján mit lehetne mondani kettőnkről. :D Az essexi szuper, bár szubjektíven egy saját listában én biztosan inkább "komolyabb", "szépelgő" irodalom címkével látnám el, nem könnyű nyáriként, de az biztos, hogy legalább nem érfelvágós. Gavalda is komolykodóbb, elgondolkodtatóbb nekem (már amit olvastam).

    Durrell, a Déli álmok, Skye és Bernadett abszolút szerelem ♥♥♥
    Az Eleanor és Park viszont majdhogynem sikítófrász, szóval azon a ponton én se értelek. :D De örülök, ha szórakoztatott. Haruki pedig nem csak majdhogynem sikítófrász. :D

    SAA és Hoffman nekem elég változó színvonalat képviselnek. Érdekes módon mindkettőjüktől került már ki kedvenc könyvem is (Sugar Queen és Skylight Confessions) és voltak olyanok is amiket nagyon untam (Turtle Moon, Itt a földön, Lost Lake)

    Carriger meg szuperszórakoztató és vicces és könnyed, imádom a Napernyő Protektorátust, de minden más befulladt nála tőlem, és már nem olvasok tőle - maximum újra az eredeti első sorit. :)

    Hmm, lehet, hogy én is írok egy hasonló listás posztot. :)

    VálaszTörlés
  3. Valószínűleg nem sok mindent, ez csak pár könyv.:D
    Nem vettem komolyan a kategorizálást, nyilván van különbség pl. Gavalda és Carriger között, csak annyi számomra a közös bennük, hogy nekem könnyű kikapcsolódást jelentenek, vagy kellemes agymasszírt egy-egy nagy falat után. Mint most Strout a Konzulváros után.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Értem-értem, nem belekötés volt, csak hogy nálam hogy csapódnak le. :)

      Naja, tényleg ez csak pár könyv, ezer más aspektusa van az életünknek :D

      Törlés