Februári zárás

 A február megbontotta a tér-idő kontinuumot, mert egyszerre telt nagyon lassan és nagyon gyorsan, és azt vettem észre, hogy már megint pislogok ki a villamos ablakán a hentesüzletre, jön a kanyar, snitt, már vonszolom fel magam a lépcsőn és arra gondolok, hogy ezt a napot se bírom ki kávé nélkül, pedig nem akartam inni.

Nem vettem könyvet, mert szuperül elkérődzöm a könyvtári példányokon - főleg olyan kedves invitálás után, hogy: "Nézzen csak szét nyugodtan, biztosan talál valami érdekeset!". A könyvtáros hölgynek fogalma sincs, milyen jóleső érzés, hogy végre valaki nem akar tőlem valamit, hanem adni szeretne.

Csak négy könyvet sikerült elolvasni:

Michelle Obama könyvével borzasztóan megkínlódtam, szerencsére a hónap másik három olvasmánya bőven kárpótolt a csalódásért; a Papírpalotáról már írni is sikerült, abszolút nekem való komfortolvasmány volt, akárcsak a Trója és a Nem vagyunk már gyerekek is. Mindegyikről szeretnék írni is, csak sajnos hétköznap egy ép agysejtem nem marad és most egynapos volt a hétvége, a 26-át cseréltem el. 

A többiek februárja:

Dóri - aki nagyon változatos olvasmánylistát mutathat fel

Katacita - aki nagyon rákapcsolt az olvasásra