Áprilisi zárás

 Öö, izé... már tényleg május van? 

Az április több okból is egy szempillantás alatt eltűnt, de legalább egy könyvet sikerült zsákmányolni:

A CBA-ban vettem észre sorbanállás közben, és érdekelt annyira, hogy kiálljak miatta a sorból. 19. század, hőség, himlőjárvány (miért is ne..., berakom Ulickaja Csak egy pestis és Zahide Smith Sugallatok című könyve mellé), mi kell még? Ja, egy szexi borító. Csak A szobát olvastam az írótól, jóformán két szuszra, de nem tartozik életem kiemelkedő olvasmányai közé, kíváncsi vagyok, mire képes egy nem szenzációdús történet esetében.

Az olvasásokat teljesen eluralta a Zavaros vér (éljenek a zavarba ejtő könyvcímek). Imádtam. Már a negyedénél rettegtem, hogy nemsokára végzek vele és akkor mi lesz velem? Túléltem, de nehezen, bánatomban öngyilkos merényletre készültem A Roccamatio családdal. Jézusom, hogy az első írás mennyire fájt...

Mindenkinek ajánlom az Evelyn Hardcastle hét halálát. Nem szeretek ilyet kijelenteni, de ez a regény annyira kellemes meglepetés volt, hogy az írót legszívesebben összepuszilgatnám, mert átsegített egy nehéz időszakon (és mert Stu sok teát iszik). A borítótervezőt pedig nagyon szeretném hókon csapni, mert nagyon félrepozicionálja a könyvet - én is félve rendeltem meg -, ez nem egy széplányos enyelgős könyv, hanem egy nagyon bonyolult, logikailag gyilkos krimi, régi házzal (!!), titkokkal és egy olyan főszereplővel, akinek minden nap másik testben ébredve kell kiderítenie, ki Evelyn Hardcastle gyilkosa. Bár teljesen más a két könyv, ugyanolyan mértékben szerettem, mint a Zavaros vért.

A Highgate temető ikrei (Her Fearful Symmetry, az Atheneumot meg a címválasztás miatt ráznám meg) tipikusan őszi könyv, de hetek óta hívogatott, és áprilisban megadtam magam a szirénénekének. Habár az elmúlt hónap extrán szeszélyes volt, bezzeg akkor nem esett, amikor ezt a könyvet olvastam, de ez semmit nem vont le az élményből.

A többiek áprilisa:

Nita - aki menő citromos felsőben pompállik

Dóri - aki buzgón támogatta a könyvkereskedőket a 17 beszerzésével

Katacita - aki újra ír és nem volt elragadtatva az Ahol a folyami rákok énekelnektől

PuPilla - majd valamikor:)