2018. március 3., szombat

Szabadság, vadság, illúzió

"De bármit mondana is, tudta, mind arról a vadságról szólna, amit keres. Szabadság és jóság, remény és életerő, ami az értelme minden ismerős, megszokott dolognak az életében, amely viszont korántsem szabad vagy jó vagy reményteljes vagy életteli. Világa eredetét, mozgatórugóját keresi, azét a világét, amely ijedten elfordul eredetétől, nemhogy felkutatná, pedig még a prérifű is rostos gyökeret bocsát le a dús, sötét nedvességbe, magába a Vadságba, így újítja meg magát évről évre."

John Williams: Butcher's Crossing

Nem-szabályos, össz-Williams elmélázós bejegyzés következik.

Valószínűleg újra fogom olvasni a Stonert, mert nála elsiklott valami, ami az Augustusnál és a Butcher's Crossingnál megvolt. Az első könyvnél nem éreztem azt az introvertált eleganciát, amit a másik kettőnél igen, legyen szó római császárról vagy naiv, önmagát kereső fiatalemberről, aki most kívánja kiélni a férfiakra jellemző felfedezős-kalandozós, megküzdök-a-sárkánnyal vágyait, hogy levesse puha bababőrét és kérges, naptól cserzett bőrű férfiként lovagoljon el a naplementébe. Will Andrews valami igazira vágyik, nem hiszi el, hogy az élet papírok zörgetéséből, paragrafusokból meg a pénzről szól. De mire vágyik valójában? Hogy "igazi férfi" legyen, bármit is jelentsen ez? Kalandra, pisztolypárbajra, végtelen szabadságra?
Azt hiszi, a Vadnyugaton, amelyet nem szőtt be a civilizáció fásult pókhálója, megtalálja, amit keres - és tulajdonképpen így is van, de a vadság, a szabadság valódi arca teljesen más, mint amit ő naiv ábrándozásaiban elképzelt. Ínséges, küzdelmes, veszélyekkel teli - miközben ő és a társai megerőszakolják a Természetet, az is kimutatja a foga fehérjét. Lehet, hogy gyermeteg elgondolás, de olvasás közben arra gondoltam, van egyfajta karmikus visszaütése annak, hogy a három férfi mészárszékké változtatja a coloradói völgyet, ahol a feltűnésükig a bölénycsorda háborítatlan békében él.
"Ezen az oldalon a város, gondolta, azon meg a vadon; és noha vissza kell térnem, a visszatérés is csak eszköz lesz, mód, hogy egyre inkább elhagyjam."
Az is érdekes, hogy a három könyv tkp. három férfi-archetípust, aspektust (na, tudjátok) ábrázol; az egyszerű, mások által háttérbe szorított embert, aki észrevétlenül múlik el a világból, a vezető-uralkodó típust, aki az egész világra hatással van és a fiatal, tapasztalatlan férfit, akiből halk szavú, a láthatárt összehúzott szemmel figyelő gyökértelen vándor lesz.

Nem tudom pontosan, mi az, ami belengi Williams könyveit, de ez a visszafogott tisztánlátás, a dolgok lényegének megragadása és a minden-minden belesűrítése ezekbe az egyszerű, letisztult mondatokba valóságos mágia. Mindent elmond, ugyanakkor nem ad semmit, megtartja magának a titkait. Megmutatja azt, hogy a lényeg nem a külső történésekben, hanem a belső folyamatokban lakozik, ugyanakkor a kettő elválaszthatatlan egymástól.

Eredeti cím: Butcher's Crossing
Kiadó: Park
Kiadás éve: 2017
Fordította: Gy. Horváth László
Ár: 3900 Ft

2 megjegyzés:

  1. Ez jó. Bele kellene egyszer kezdj Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájába (ahogy ezt a bejegyzést olvastam, azok a könyvek jutottak az eszembe)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi (nem érzem annak, elég hevenyészett lett). A Véres délköröket még nagyon régen olvastam, akkor olyan "nemistudom"-érzésem volt vele kapcsolatban... újra kellene olvasni.

      Törlés