2018. szeptember 22., szombat

Itt van az ősz

Kép innen
Érdekes, a saját és a blog szülinapjára külön kell emlékeztetnem magam, de az ősz kezdetéről mindig írok egy ünnepi nyitányt - bár, a feedemet elnézve, én vagyok az utolsó.:D, úgyhogy ez egy rendhagyó őszvárás lesz.

A többség ilyenkor csavarodik rá a teásbögrékbe és tölti fel a készleteit - nálunk nyáron is ez megy, teát iszom reggel, délben, este. A rendkívül szépen megkomponált képeken almás-fahéjas díszítéssel ellátott csészék szerepelnek - én fekete, zöld, fehér vagy sárga teát iszom, magyarán amiben van kraft, a gyümölcs csak plusz ízesítésként jöhet szóba. Valószínűleg a hibiszkusz az oka, hogy nem szeretem a gyümölcsteákat. A fűszeres, chai jellegű teákért már én is lelkesedem, a kedvencem a Bengalfire fantázianevű (minden pesti menjen az Első pesti teaház kedves hölgyéhez).


Habár öltözködés szempontjából a nyár a kedvenc évszakom, múlt héten már vettem egy sálat. Olyan puha volt, na, a munkahelyemen is osztatlan rajongást váltott ki (a lányok részéről. Csak az ő arcukat simítottam végig vele).
És a kesztyűk. Imádom a kesztyűket. Meg a bőrdzsekit és a bokacsizmát.



Az alábbit meg se magyarázom. Szeretem a sötétebb árnyalatokat, na.

Kép innen
Ja, hogy könyvesblog vagyok és kuckózós olvasásról is illene írni! Az a bajom ezzel, hogyha befészkelem magam a sárga fotelbe és megtámad a Puha Takaró, akkor viszonylag hamar eljutok a redőnyön keresztül olvasás állapotába. Közben azért iszom a teát (Csipkerózsika a Podmából vagy Tai Mu Long az Első pestiből).
Végigpörgettem a várólistámat, de fogalmam sincs, hogy mit fogok olvasni a következő időszakban, leárnyékolják a könyveket más dolgok. Megakadt a szemem Az Aranypintyen, mint a karácsonyi szünet lehetséges jelöltjén, aztán elröhögtem magam.

Margaret Atwood: Fellélegzés Joyce Carol Oates: Pikk Bubi Donna Tartt: Az Aranypinty Michael Cunningham: Mire leszáll az éj Zadie Smith: Fehér fogak
Toni Morrison: Könyörület Neal Stephenson – Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása Ken Liu: A papírsereglet és más történetek China Miéville: A város és a város között Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Azért sikerült pár könyvet összeszedni. 
A Fellélegzés csúnya elmaradásom és Ilweran postja ráébresztett, hogy még tetszhet is nekem. A Pikk Bubit az utolsó Várólistacsökkentőnek szánom (megint nem lesz meg a 24:D), hiányzik Cunningham csendes bölcsessége, Zadie Smith komfortzónája. Toni Morrison Nagyonkékje annyira letaglózott, hogy folytatni kell vele az ismerkedést. 
A többi négy könyv a kedves tulajdonában van - hopp, az Éjféli iskolákat lehagytam, szerintem őszre teljesen tökéletes lesz -, per pillanat az ő várólistáját érdekesebbnek találom, mint a sajátomat, borzasztó vagyok.

(Belinkelem majd a többiek vonatkozó írását is, de most megyek aludni.)

8 megjegyzés:

  1. Igazából ma kezdődik az igazi ősz, szóval teljesen időben vagy ezzel a poszttal! :)
    Nagyon jó az ruhás szett - most el is döntöttem, hogy barna bakancsot újítok, nem feketét - na és a smink az is szépséges.
    A könyvlista is szuper - Éjféli iskolák nálam is nemsokára jön, Donna Tarttól pedig végre jó lenne újraolvasni A titkos történetet!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi.:)) Akkor napra pontosan időzített az időjárás is!
      Érdekes, én a barnát sokkal jobban szeretem táskában és cipőben, mint a feketét, valamiért ódzkodom tőle ebben a két kiegészítőben. De dzsekiben se szeretem.
      Jaj, jóformán a nyálam folyik a refill szemhéjpúderektől, nem tudom, miért.:D Tudom, jobb lett volna saját képet kirakni, de apámnál vagyok, messze a cuccaimtól, mondjuk, ilyen szép képeket úgyse tudnék csinálni.
      Látszik, hogy ad hoc állítottam össze, nem nagyon tervezgettem.:)

      Törlés
  2. Az Éjféli iskolák nagyon jó! :)
    Ó, wow, már az utolsó vcs-s kötet jön?! :)) Bele kellene húzni nekem is. :D
    Jaj ne is mondd ezt a takaróval a kanapéra kucorodást... Tegnap - vagyis az első adandó alkalommal idén ősszel - azon nyomban elaludtam a pokrócomba csavarodva... hát így haladjon az ember az olvasmányaival, amikor jön az álommanó! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi direkt röhögünk ezen, hétvégi ebéd után lapos, számító pillantásokat vetünk a kanapé irányába, hogy megyünk olvasni=akkorát szundítunk, hogy arra szavak nincsenek. Örvendetes, hogy más is gyakorolja eme nemes tevékenységet.

      Törlés
    2. Eme nemes tevékenység nem ment ki a divatból. :D Mondjuk én hajlamos vagyok ámítani magam azzal, hogy tényleg olvasni/filmezni fogok. :D

      Törlés
    3. Anélkül nem lenne teljes a szundi élménye.:)

      Törlés
  3. Ahogy Dóri is írta, péntekig még úgyis nyár volt. :D
    Én szeptember elején vettem egy új bőrkesztyűt, az előzőt kb 10 évig nyúztam, remélem ez is sokáig bírja majd.
    Elővettem hétvégén én is az őszit-téli cuccaim, és meglepődve csodálkoztam rá, micsoda ruhadarabjaim vannak. :D Én tavaly vettem puha sálakat, akkorák, hogy volt, hogy takaróként használtam őket, ha fáztam valahol.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó befektetés.:) Nekem sajnos abban fázik a kezem (ma eléggé vágytam egy kesztyűre...) emlékeim szerint.
      Én mindig azt állapítom meg, hogy kevés pulcsim van, de azt is utálok venni (ahogy általában melegebb holmikat).:D
      Kétségkívül hasznosak, bár én örülnék, ha a normál méretű sálak is visszajönnének a divatba.:)

      Törlés