Didergés és durcáskodás. Térdig gázolok egy közepes méretű olvasási válságban, mely hasonló kaliberű náthába ékelődik.
Nem is tudom, mikor hagytam félbe ennyi könyvet egymás után; volt ugye az Ede a levesben, ami egyébként érdekes kötet, de annak okán abszolút hidegen hagyott, hogy kisgyerekkoromtól undorodtam a tipikus magyar ételektől. Nem érzek forró hálát a disznótoros iránt a kebelemben, pörköltöt pedig... nagyjából hét éve nem főztem.
Az Árvák hercegét évek óta tologatom, a Várólistacsökkentés örökös tagja a játék indulása óta. A tizenkilencedik századi abortuszok részletes taglalásánál - nem az ablakon kidobott, megkínzott macska után, figyeljetek! - kidobott magából. Igazi oldschool, szinte dickensi kaliberű történet, de nem megy, pedig hívogat.
A Lolitát olvastuk Teheránban szintén öregdiák nálam. Nagyon szerettem az irodalmi elemzések és a nők helyzetének analógiáját, igazi bölcsészcsemege, de A nagy Gatsynek rendezett bírósági tárgyalásnál elfogyott a türelmem és a maradék életkedvem. Nem bírok ilyesmiről több száz oldalon keresztül olvasni. Megpróbálom szakaszokban, néhány napja beiktattam egy szünetet - meg két másik könyvet -, aztán meglátjuk, mennyire lesz kedvem hozzá.
Lekaptam a polcról gyógykönyvnek Cunninghamtől A hókirálynőt, mert Michael Cunningham jó, szép, érzékeny a prózája, és személyem elleni kibaszásnak éreztem, hogy ez a könyve egy óriási bullshit volt. Úgy éreztem magam, mint amikor a nagyapámtól nem a színes cukorkákkal teli üveget kaptam, ami a falu gyerekeinél a non plus ultra nyári sláger volt, hanem egy sima jégkrémet. Amikor megláttam a sápadtkék csomagolást kikandikálni a nadrágja zsebéből, keserű csalódás fogott el. Felnőttszemmel nézve már megmosolyogtató, jelentéktelen dolog, de pont ez az emlék jutott eszembe a könyv olvasásakor; izgatottan számítasz egy kellemes élményre, és helyette annak karikatúrája fogad.
Végletes duzzogásomban elővettem egy régi kedvencet, Joanne Harris Urak és játékosokját, hogy kisimítsa összezavarodott idegeimet. A módszer egyelőre működni látszik, bár magától értetődően nincs akkora hatással rám, mint az első olvasás idején, mert emlékszem az összes ízes blöffre és megbotránkoztató zoknira, de ezáltal csodálhatom Harris stílusát és ravasz technikáját.
Meg vettem néhány könyvet is, ha már nincs itthon semmi érdekes, de erről a következő postban.
Pont azt akartam javasolni, hogy vegyél elő újra valami nagy kedvencet, egy kabátkönyvet, az majd a válságra és a nátha is gyógyír lesz. Nálam is ez működik ilyenkor :) A válság majd ahogy jött, úgy el is múlik, csak adni kell neki egy kis időt. Amúgy meg gyors jobbulást!
VálaszTörlésLeginkább nyűgös vagyok:D
TörlésJobbulást! Harris remélem tényleg jó gyógyír lesz, és utána is sikerül kicsit jobbakra rányúlni a könyvespolcon. :)
VálaszTörlésA megkínzott macskáról jutott eszembe, hogy Tóth Krisztina Pillanatragasztó c. kötetét olvastam most, és vagy ne olvasd, vagy ha olvasod, a Falkavezér c. novellát hagyd ki teljesen, mert állatkínzás riadó. :( Még nekem is nehezemre esett utána levegőt venni, pedig én el bírom azért olvasni, meg nem kerülöm direkte az ilyesmiket. :(
Hú, köszi, csak egy könyvet olvastam tőle, nem fogott meg.
TörlésOké, csak gondoltam nehogy véletlen belefuss. :)
TörlésGyógyulj! Vannak ilyen időszakok, amikor semmi nem jön be, kedvenceket kell elővenni, az a legjobb megoldás tényleg! Mióta szeretném újrázni az Urak és játékosokat, te jó ég...
VálaszTörlésÉn lassan két hete szenvedek _Abban a házban_ és még csak félúton járok, nem tudom, mikor keveredek ki... Alaposan behúztam magam a csőbe vele, de félbehagyni nem fogom. Viszont sztem ugrik vele a VCS nem látok most magamban erőt arra hogy ezután még egy féltéglát beszuszakoljak a decemberbe :D
Ó, kár, én nagyon szerettem anno, de az egy otthonülős időszak volt, biztos közrejátszott benne. V. lefordult róla.
TörlésÓ, ezeket az időszakokat én sem szeretem - szörnyű érzés, amikor semmi sem jó igazán. :/ Nekem nyáron volt ilyen válságom a meleg miatt, én az ilyen időszakot mindig sorozatokkal szoktam átvészelni, mert tényleg extra nyűgös tudok lenni ilyenkor, és félek, hogy még egy régi kedvenc se esne jól. De örülök, hogy nálad működni látszik a dolog, és Joanne Harris gyógyír lesz :)
VálaszTörlésÉn most McCarthytól A csoportot olvasom már lassan egy hónapja :D tisztára bedepiztet, hogy nincs ingerenciám felkapni és olvasni. De amikor olvasom, akkor úgy nagyjából elvagyok vele egyébként, mert érdekes könyv. Eh, úgyhogy nem tudom, mi legyen. :D
Jobbulást neked!
Na, én is így vagyok két könyvvel, se szakítani, se maradni nem tudunk.
TörlésVannak olyan régi kedvencek, amiket inkább nem olvasok újra, mert már nemigen tetszene.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés