Az olvasás terén sajnos nem remekeltem, öt könyvet olvastam el és kettőt félbehagytam.
Cserébe elmondhatom, hogy ezen öt igazán jó élmény volt; a Guvat és Gazelláról nemrég írtam, szerencsére Atwood olyan író, aki nálam kiállta az idő próbáját és továbbra is lenyűgöz a könyveivel. Az Angyaltrombitát hirtelen felindulásból vettem anno, nem vártam tőle sokat, amolyan egynek elmegy-típusú könyv volt. A Stonernél rettegtem, hogy én leszek a feketeseggű indián, aki nem érti A Nagy Művet, de az első oldalakon megfogott és azóta sem ereszt. Végre megismerkedtem, ill. mélyítettem ismeretségemet Eraszt Petrovics Fandorinnal, az éles eszű, fess fiatalemberrel. A hónap utolsó lezárt olvasmánya igazi kataklizma volt, nem gondoltam volna, hogy ennyire beleszeretek Delphine de Vigan könyvébe.
Új fogadalmam (lett volna...), hogy a havi zárásig minden, az adott hónapban olvasott könyvről írok - sajnos kicsit későn találtam ki, a Stonerrel és a Semmi nem áll az éjszaka útjábannal még adós vagyok, de előbb-utóbb csak megszülöm őket is.
A bukottak pedig ők:
A babaház úrnőjével kapcsolatban már kifejtettem, mi volt a gondom. Az életkereskedővel az volt a problémám, hogy az írónak volt egy nagyon jó ötlete és iszonyat laposan valósította meg. Már az elején irritált Selma okoskodása - a hideg futkos a hátamon az öregasszonyok bölcselkedésnek szánt locsogásától -, a Semmi nem áll az éjszaka útjába érzékeny szövege után extrán kirítt a bárdolatlansága. A témák pedig, amikkel foglalkozik, unalmasan, laposan vannak tálalva. Jajdeszarmulticégnél dolgozni, mert minden csillogása hamis, a nagy profithajhászásban elvész valami, amit nem tudunk nevén nevezni, jajdeszar telefonos értékesítőként dolgozni, mert már elveszett az emberek közötti személyes kapcsolat blablabla. Olyan jó kis posztmodernkedő, elidegenkedésről szóló regényt lehetett volna ebből kanyarintani, ehelyett kapunk egy adag nyafogást. És nem kicsit azt akarja sugallni, hogy régen bezzeg jobb volt, hát persze. Kb. Coelho felett áll egy szinttel a szerző, legalábbis ez a könyve. Sajnálom, hogy félbe kellett hagynom, de azt a kevés időt, amit olvasásra tudok fordítani, inkább jobb könyveknek tartogatom. Ha valami száz oldal alatt nem bírja megbirizgálni se az érdeklődésem, hiába erőlködnék még kétszáz oldalon keresztül, és még rosszul is érezném magam, pfuj, inkább nem kérek belőle.
Remélem, a következő hónap kicsit jobban alakul. Az, hogy idén nem lesz meg a száz olvasás, az tuti, de igyekszem még kihozni az évből, amit lehet.
A többiek októbere:
katacita
Dóri
PuPilla
Nita
Nikkincs
Majdnem nullás :D ... Jhumpa Lahiritől én nemrég kaptam a Mélyföldet, persze még nem jutottam az elolvasásáig. :/ :)
VálaszTörlésAz a sorozat, amiben az Angyaltrombita is megjelent, szerintem nagyon szép, visszafogott, csábító. :)
A Semmi nem áll az éjszaka útjába is megvan nekem is, szintén ajándék volt, a szerző másik regényét nagyon-nagyon szerettem. De nem katarzis akart lenni az a kataklizma ott?
Ja, az kimaradt, hogy nálad hallok először a Stonerről, nem tudtam mi ez, utánanéztem, nagyon jó vélemények vannak róla... francba :D
VálaszTörlésAzért ez nem oly sok, a majdnem nullánál picivel többi, viszont cserébe jó történeteket kaptál.
VálaszTörlésA Stonert a karácsonyfa alatt szeretném majd látni, azt hiszem a családtól azt kérem majd. De várom nagyon addig is, hogy mit írsz róla.
A Semmi nem áll az éjszaka útjábant pedig megnézem magamnak, eddig nem is figyeltem fel rá.
Na, nem picit megkönnyebbültem hogy neked is tetszett a Stoner, eddig azért tartottam tőle, de így eggyel jobb eséllyel indulok :)
VálaszTörlésÉn már jó rég olvastam a Semmi nem áll az éjszaka... könyvet, de még mindig élénken él bennem, örülök, hogy neked is tetszett. Szerintem azért ekkora meglepetés mert KMK kiadós könyv, és valljuk be nem az ilyen könyvek a fő vonaluk.
VálaszTörlésEz az október a vihar előtti csend, úgy érzem :D Mi lesz itt november-decemberben!
VálaszTörlésOk, Az életkereskedővel is eggyel csökkent a várólistám, éljen! :)
A Stonerrel kapcsolatban én is úgy érzem, hogy én leszek az egyetlen, akinek nem fog tetszeni :)
2 az majdnem nulla, megjegyzem. :D
VálaszTörlésA Stonernél nekem is ez a félelmem, remélem nekem is alaptalan lesz. :)
Az életkereskedő nekem is megvan, ezek után nincs sok kedvem olvasni. :/
Pilla: ne zavartasd magad, nekem rengeteg régen vett-kapott könyvem van, amit még nem olvastam.
VálaszTörlésNekem a katarzis főleg elragadtatást jelent, a kataklizma érzelmi megrázkódtatást, és ez a könyv az volt.
Hol élsz?:)) Mindenütt ez az új szenzáció, mármint a Stoner.
Csenga: emlékszem ám, hogy tőled kaptam karácsonyra, köszi szépen!:*
Az a baj az arany pöttyösökkel (is), hogy nincs a csoportnak egy meghatározott tematikája, hanem mindent beleraknak, képtelenség belőni, milyen irányvonalat képviselnek. De ez egy jó választás volt, hibák is alig voltak benne.:)
Nikkincs: hú, igyekszem, de, mint látható, nem csekély lemaradásban vagyok, majd megírom, mik történtek.
Neked véleményem szerint nagyon tetszene a Semmi nem áll...:) Kölcsönadom, ha szeretnéd.
Ilweran: hű, nagyon féltem a Stonertől, olyan volt, mint egy vizsgán átmenni.:D Remélem, neked is tetszeni fog.
katacita: lehet, hogy neked lesz igazad, mert a héten Szandis akció van, meg is rendeltem a Vanessa és Virginiát... de igyekszem többet nem venni, majd jövő év elején elosztom őket, ha lesznek akciók.:D
Te tudod, de sokan szeretik ám Az életkereskedőt. Mondjuk, ha tippelnem kellene, a vénasszonyt te se bírnád.
Nita: öttől kerekítünk felfelé!:D
Érdekes, mennyien félünk a Stonertől, miközben csak egy könyv.
Azért adj neki egy esélyt, aztán max félredobod. Legalább a lelkiismereted megnyugszik, hogy adtál neki egy esélyt.:)
Ó, nekem is nagyon sok az ajándékba kapott, amit tologatok, pedig mindre kíváncsi vagyok, és lehetőleg mindig egyszerre.
VálaszTörlésÁ, értem, Amadea-szótáram nem volt kéznél :D ;)
Hát nem tudom, tényleg nem láttam ezt a Stonert sehol még, de mindig örülök, ha találok valami újdonságot az ilyen posztokban. :)