Nagyon, nagyon régen olvastam Atwoodot, tartottam tőle, hogy összetör, péppé rág, és elegánsan kiköp, mint anno - jesszusom, hét évvel ezelőtt... - A szolgálólány meséje. De azóta sok idő telt el, én sokat változtam és változom most is, úgyhogy "csak" egy remek regény élvezete adatott meg, némi megrendüléssel vegyítve. És elég rossz szájízzel, mert Atwood félelmetesen reális jövőképet vetít elénk.
Gondoljunk bele: egy apokalipszis után - kb. lényegtelen, mi miatt következett be -, amennyiben túléljük a katasztrófát, az összes, évszázadok alatt magunk köré emelt védelmi rendszerünk összeomlik. Nincs fűtés, ami megvédene a hidegtől, klíma, ami a döglesztő meleget semlegesítené, egyáltalán, ház sincs, vagy, ha igen, nem biztonságos. Ha bármilyen alapvető dolgot - cipőt, naptejet, kést stb. - be akarsz szerezni, hosszas, kockázatos túrára kell indulnod. Vigyázz, hova lépsz és mit eszel meg, mert nincs gyógyszer vagy orvos. Az izmaid elkezdenek sorvadni, mert a tested nem jut elegendő fehérjéhez, a fogaid lassan kihullanak a skorbuttól. Miért ne ihatnád meg az utolsó üveg whiskyt? Mi lesz, ha holnap végig másnaposan fogsz fetrengeni? Nem kell munkába menned, senki nem néz rád rosszallóan és nem kell diszkréten a vécébe öklendezned.
Nincs miért várni a holnapot. Az emberiség kihalt.
A múlt és a jelen idősíkja váltakozik a regényben; megismerjük Jimmyt, aki Hóembernek nevezi magát, talán ő az egyetlen túlélő a Földön, habár akad társasága, melynek tagjai azonban különböznek tőle. Az ő szempontjából ismerjük meg azokat az eseményeket, amelyek a világ pusztulásához vezettek, és Jimmy nemhogy közel volt a tűzhöz, hanem - akarva vagy akaratlanul - segédkezett a meggyújtásában. A fejében lángoló emlékkönyv nem hagyja, hogy bármit is elfelejtsen. Olyan, mintha az utolsó ítélet után is keresztre lenne feszítve.
Atwood nem végzett felületes munkát; olyan időszakban veszi fel a történet fonalát, aminek a jelenségei, eredményei, a hatásai vagy nincsenek messze tőlünk, vagy már jelen vannak, pl. a művészetek, a bölcsészet nimbusza megtört és nem tisztelik az emberek, nincs értékük és művelőik megpróbálnak átnyergelni az egy fokkal eredményesebb marketing tevékenységi körébe. Ennek fényében hátborzongató olvasni a további folyamatokat, belegondolni, hová vezethet mindaz, amit már természetesnek találunk vagy észre sem veszünk.
"A dorombolást Guvat évekig fejlesztette. Amint rájött, hogy a macskafélék dorombolásának ugyanaz a frekvenciája, mint annak az ultrahangnak, ami csonttörésekre és bőrsérülésekre használatos, azaz ezen állatoknak saját öngyógyító mechanizmusuk van, mindent elkövetett, hogy a Guvatkákat elláthassa ezzel a tulajdonsággal. Az volt a dolog nehézsége, hogy módosítani kellett a nyelvcsonton, összekötni az akaratlagos idegrendszer pályáit, és a neokortex vezérlő funkcióit úgy alakítani, hogy ne akadályozza a beszédet. Számos elfuserált kísérlet történt, Hóember jól emlékszik.Az egyik tétel próbagyereken hosszú pofaszakáll nőtt, és imádtak függönyre mászni. Egy másik tétel beszédhibás volt, egyikük pedig csak főneveket és igéket tudott megtanulni, és folyton ordított."Az ember baromi bonyolult és törékeny lény. Ezer veszély fenyegeti, ellene fordulhat a saját szervezete, az egyedeinek egy része még a felnőttkort se éri meg, egy időben rombolja és teremti magát és a világot maga körül. Vedd ki belőle a féltékenységet, az irigységet, az ambíciót, a csalfaságra való hajlamot, stabilizáld a hormonháztartását, seperd tisztára az agyát, küszöböld ki a sebezhető pontjait; adj neki rugalmasabb bőrt, picit bökd meg azt a kromoszómát, hogy ne legyen meg benne a rákra, az elhízásra, az őrületre, az alkoholizmusra való hajlam, add hozzá más fajok előnyös tulajdonságait - lehet, hogy sikerül megalkotni az Új Embert? Beköszönt a szabadság és egyenlőség korszaka, a világbéke? Nem lesz éhezés, járványok, gyilkosság, szegénység?
Ugye senki nem hiszi, hogy ez ilyen egyszerű?
Margaret Atwood felvillantja annak az útnak a nagyon valószínű végállomását, amin egy ideje haladunk. Egy dolog színpompás, levesestányér méretű pillangókat teremteni (brr...) és kerti sziklát imitáló, száz százalékban újrahasznosított anyagot, és más szervátültetésre alkalmas, hat vesét növesztő, génmódosított disznót létrehozni vagy olyan görényfajtát, ami nem szaglik. És rohadt ironikus, hogy a végítélet kirobbanásában a gyarló emberi érzelmek játszhatták a főszerepet.
Sorozat: VadÁdám 1.
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2012
Fordította: Varga Zsuzsanna
Ár: 3200 Ft
Vávává, de örülök, hogy tetszett! Ne hagyd ki a második részt sem ;)
VálaszTörlésA világért se.;)
VálaszTörlés