Abból is látszik, hogy (bloggerszempontból) milyen öreg vagyok, hogy amikor felfedeztem ezt a régi listát a Freeblog halálának idejéről, elkapott a nosztalgia. Elszomorodtam, hogy mennyien nem írnak már, vagy hogy a legfrissebb bejegyzés 2014-es, hogy XY-nak megromlott a házassága. Megörültem annak a gasztroblognak, amelyet mankónak használva először sütöttem süteményt, és indultam el a főzés apró felfedezésekkel teli útjain.
Olyan élmény belefutni egy-egy ilyen régi dologba, mint az időutazás - de nem bánom, hogy csak a nosztalgia maradt belőle és pár blog (arra célzok, hogy micsoda kis hülye voltam - néhány évvel később pedig a mostani énemről fogom azt gondolni, micsoda kis hülye volt). Maga a Freeblog, a magyar gyűjtőhely-érzés, a főoldal végigböngészése hiányzik. És micsoda öröm volt felfedezni, ha egy tizennyolc éves lány sablonos, iskolás locsogása kikerült oda! Cseresznyevirágos sablon és Comic Sans MS betűtípus, úúú! Még mindig emlékszem, hogy egy Lee Child könyv, az Eltűnt ellenség volt az első bejegyzés tárgya. Izgatottságomban még a borítót is beszkenneltem, aztán riadtan néztem a bejegyzésszerkesztő fehér hasábját, hogy mi a francot írjak.:) Lobo írta az első kommentet egy Anita Blake-részhez, majdnem kiugrottam a bőrömből örömömben.
Próbálok ellenállni annak a régi késztetésnek, hogy az utolsó mondattal elvicceljem az egészet, de nem megy. Tehát: nyanyás ömlengésünket hallották, megkeresem a botom és eltipegek a piacra. Áh, nem, majd csak holnap, a fél nyolcassal, hogy szidhassam az iskolásokat.
Oszt banyatankod van-e már? :D
VálaszTörlésRégi szép idők, néha engem is elfog a nosztalgia és nagyon tudom sajnálni hogy egynémely kedvencem nem ír már vagy nem ír sűrűn vagy már nem ír könyveset. Gyerekes módon örültem akkor is amikor megláttam hogy Heloise újra aktív :D Volt annak az időszaknak egy szolid bája, na. De hát ilyen az élet, minden változik körülöttünk, meg mi is, azt mondják, így van ez jól...
Há' kérem, hun van még a nyugdíj?:D
VálaszTörlésA szolid bájt részben a nosztalgia jótékony homálya eredményezi, avagy akkor is voltak bonyodalmak, de ez maradjon még inkább homályban.:)
Hogy gratulálgattunk egymásnak, amikor Freeblog főoldalasak lettünk :)
VálaszTörlésRégi szép idők. Milyen menő volt úttörőnek lenni, bezzeg a mai gyerekek mindent az ölükbe hullva kapnak. Egyszer majd kapunk kitüntetést és lesz emléktáblánk. Aztán majd megtagadnak az utódok.
De azért jó buli volt :)
Azt hiszem, csak téged ismertelek, mint Nagy Elődöt, talán nem is olvastam más könyvesblogot, ha volt egyáltalán, amíg nem jöttek a többiek.
VálaszTörlés:DD Szerintem anno menőbb volt könyvesblogot írni, ma már annyi van. Persze, objektívebb szemszögből sose volt menő.:D
A szobrunkat ledönthetik, tábláinkat összezúzhatják, de az elsőséget nem vehetik el!
:DD
Hijnye, egyre fiatalabbnak érzem magam ettől a kommentfolyamtól :D
VálaszTörlés