2017. március 4., szombat

Ja, eszembe jutott,

hogy mi volt a február legjobb pillanata: a macskákkal való focizás a napsütötte udvaron (igen, tudom, jellemző:P), pontosabban rugdostam nekik a Kinder tojásban fellelhető sárgásbarna műanyag tokot, amibe még anno apró fémpénzeket tettünk, hogy zörögjenek, ők meg elkapták. Jó esetben tovább ütögették vagy négy mancsra kapták és rugdosták, de, persze, csak akkor volt érdekes, ha újra indítottam a bigyulákat, mert, ha megáll, már nem olyan szórakoztató. Elképesztő, mennyire ki tud kapcsolni a velük való foglalkozás, igazi terápia. Semmi más nem számított abban a pillanatban, csak a napsütés és a focizás.

Amúgy tényleg kezdek öregedni, múlt héten ginkgóval kiegészített magnézium tablettát vettem. Aztán beraktam még egyet a kosárba, apáméknak is jó lesz.:D


Végül arról, hogy milyen postokban gondolkodom mostanában a két értékelésen (A teamesternő könyvéről és Az éjszaka törvényéről) felül: előbb-utóbb lesz egy kéz-és bőrápolós, egy ömlesztett körmös, egy könyvtárnevelős stb.

Ui.: Lassan kezdődhet a kinti futás, ill. az, amit futás címén művelek, jaj, de jó lesz!:D



8 megjegyzés:

  1. Teljesen idilli ez a kép, amit leírtál, előttem van az egész jelenet. :) És a felsorolt posztokat nagyon várom, mindegyiket már olvasnám. :)

    VálaszTörlés
  2. Én is imádok a macskákkal játszani, de persze csak akkor lehet, ha nekik is kedvük van hozzá. :D Az enyém egy zsákvászon darabkát szeret kergetni és rágni és rúgkapálni. :D De az is édes, amikor csak úgy füstöl alatta a talaj, annyira rohan a jutalomfalat után. :)

    A könyvtárnevelés annyira jó szakzsargon lett. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk ezért jó, hogy sokan vannak, vannak ultimate játékos kedvűek.:)
      A te macskádnak se nehéz örömet okozni ezek szerint, mit neki több ezres játék, ide a zsákvásznat!:)
      Elképzelem, ahogy füstöl alatta a talaj.:D

      Törlés
    2. Igen, és befékez, és csúszik a popója a kövön. :D

      Törlés
    3. Jaj, de édi lehet.:)) Szegényke, hát éhen hal!:D

      Törlés
  3. Az állatokkal való foglalkozás baromi jó terápia az embernek :) Én anno órákig el tudtam volna a kutyánkkal barangolni, meg botot dobálni neki, meg olyan jó elnézni őket, ahogy élvezik a kis életüket :)
    Várjuk a beharangozott posztokat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, nem csoda, hogy kórházakba is szoktak vinni állatokat terápiás célból.:)
      Nekem szent meggyőződésem, hogy pihenés közben gondolkodnak (amikor csak úgy fekszenek, nem alszanak).
      Kellett nekem kinyilatkoztatni, most már nem tologathatom őket!:D

      Törlés