2012. július 24., kedd

Pirkadattól alkonyatig

"- Hova akarsz menni?
 - Az Esélyegyenlőségbe. Hova máshova?
 - Rendben. Veled megyek.
 - Jöhetsz, de jobb lesz, ha egyedül beszélek Bélával.
 - Melyik Bélával? Tetves Béla vagy Fülbevalós Béla?
 - Fúj, egyik rosszabbul hangzik, mint a másik. Nem tudom. Tetvet nem láttam a hajában, és a fülembe se nyalt, hála az égnek. Viszont mindig hosszú, fekete bőrkabátot hord, mintha valami hollywoodi produkcióhoz szerződtették volna.
 - Á, Bőrkabátos Béla!"

Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Értékelés: 5 málnapálinka az 5-ből
Kedvenc karakter. Bori:)

Gaura Ágnes regényére még az SFmag egyik cikkében figyeltem fel, természetesen az Anita Blake-párhuzam miatt; amióta Hamilton bárcás ribanccá fokozta le kedvenc vámpírvadászomat, tudattalanul keresem az utódját, de ez sajnos nem sikerült - eddig.
Nana, csak lassan a testtel, nem azt mondtam, hogy Bori a magyar Anita Blake, nem, közel sem erről van szó, a regény stílusa és a háttérvilág némely eleme az, ami emlékeztet LKH fénykorára. Bori nagyon más, mint Anita; ő vámpírszociológusként nem levadássza a vérszívókat, csupán megcsapolja egy kicsit őket - szigorúan kutatás céljából -, ha ő nyeri a különleges szórakozóhelyen, az Esélyegyenlőségben tartott dartsversenyt, a haja nem fekete, hanem vörös, ízig-vérig bölcsész, ami magában foglalja a laza öltözködési stílust is. Az tény, hogy neki is felvágták a nyelvét, de teljesen más a mentalitása, mint a Hóhérnak, nem olyan hardcore módon kemény, nagyon is érzi és fájlalja, hogy a munkája elszigeteli a barátaitól, a hétköznapi(bb) élettől. Ja, és imádja a málnapálinkát, amit annyiszor emleget a regényben, hogy valahányszor ránézek a könyvre, eszembe jut és megkívánom minimum a málnaszörpöt.
A történet háttérvilága nagyon izgalmas, eleve már azért különleges, mert Magyarországon játszódik - amúgy az igazi magyar szórakoztató irodalom egyik újabb példánya került az utamba a Kísértés Rt. után -, senki ne ijedjen meg, nincs a regényben semmi érthetetlen elszálltság, a semmibe elúszó fejezetek, ez egy nagyon jó kis könyv, nálam az év egyik legjobbja. Kis hazánkban az Emberfeletti Összefogás Pártja került hatalomra, amelynek tagjai emberek, ám számos természetfeletti lényekből álló szervezettel van kapcsolatban, köztük az IQ-vámpírokkal, akik nagyon értékes tanácsadók. A különféle lények összefogása, mindenki legnagyobb ámulatára, működik, egészen mostanáig, amikor az agyas agyarasok hirtelen hallgatásba burkolóznak, és emberi szövetségeseik megijednek, hogy a szipolyok ellenük terveznek valamit - itt jön a képbe Bori, akinek a titkosszolgálat érdekes ajánlatot tesz: be kell épülnie az IQ vámpírok közé, hogy megtudja, miben mesterkednek. Mivel hősnőnk eddigi munkahelye, a Vámpírkutató Intézet megszűnik, emellett véget akar vetni egy kisebb magánéleti válságának, a változás (na és persze a szakmai kíváncsiság) jegyében elvállalja az ügyet.

Minden mozzanatát imádtam ennek a regénynek. Itt vannak ezek a fantasztikus szereplők, a fentebb alaposan kielemzett Bori, Attila, a pedáns, mogorva főnöke - a kettejük közötti szelíd dominanciaharc (vagy nem is tudom, minek nevezzem hajnali negyed kettő magasságában, igen, ekkor írtam, csak máskorra van ütemezve) kiapadhatatlan humorforrás, végigröhögtem a közös jeleneteiket. Ó, a vámpírok, hát azok valami fantasztikusak, főleg ezekkel a jelzőkkel, kedvencem a Ledér Lili. És igen, olyan jó látni, hogy egy (illetve három) vámpírt Bélának hívnak, és nem Jean-Francoise-Louis-izének, mindegy, csak cool francia neve legyen, a francia név nem záloga a szexisségnek! Itt van például Koppány, a festő IQ-vámpír, akinek a humora sem utolsó:

"- Ne aggódj! A könyvtári rend előttem szent és sérthetetlen. Hisz bölcsész vagyok, tudod.
 - Az összes könyvtolvaj, akit ismertem, bölcsész volt. Egy kakaduidomár ritkán érez ellenállhatatlan vágyat egy vámpírkódex lenyúlása iránt. Szóval, én a helyedben nem hivatkoznék erre a tényre."

Aztán ne higgyétek, hogy ebből a könyvből nem lehet okosodni; van benne Poe-elemzés, az egyiptomi hitvilág bemutatása, szóba kerül McCullough Róma-sorozata, és a magyar mondavilág is szerepet kap.
A gyilkosság alkímiájához hasonlóan nem bánom, hogy úgy beletenyereltem egy sorozatba, mint Bori a terquilszarba, legszívesebben alighogy letettem a Vámpírok múzsáját, nekiestem volna a következő résznek. Tudjuk, hogy kész a kézirat, kedves kiadó, tessék ám hamar kiadni! Viccet félretéve, ha minden igaz, még idén megjelenik Vámpírcsapoló Bori újabb kalandja. Akit bővebben érdekel, Shanaránál olvashat egy interjút az írónővel, itt pedig egy novellát.

Elég összefüggéstelen, zagyva postot sikerült összetákolnom, úgyhogy olvassátok el inkább az ekultosat, ott általában képes vagyok összefüggő mondatok megalkotására.
Ui1.: imádom a címét, a borítóját, a fülszövegét is, tehát az egész könyvet, szőröstül-bőröstül.
Ui2.: én is élhetetlen bölcsész vagyok, lehetek vámpírológus?

Sorozat: Borbíró Bori 1., Delta Vision Exkluzív
Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2012
Ár: 2990 Ft


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése