2016. november 3., csütörtök

Végre megjelenik!

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen könyvmoly, akivel képes feledtetni egy pocsék napot egy várva várt regény megjelenése. Az én esetemben ez jelenleg a Marina, ami hosszú hónapok óta kérdőjellel szerepel a Várható megjelenések között.
Nem érdekel, mennyibe fog kerülni, hogy ő lesz a negyvenedik idei beszerzésem, hogy miatta valószínűleg nem lesz szeplőtelen a november. Lemondok érte egy csomaggal a kedvenc kenyérkémből (a Saint-Michel pékség tönkölyös rozsos cipója - Ilweran, Zoli kóstolta már?). mert nagyobb szükségem van rá, mint egy falat kenyérre, csak nem akartam leírni ezt az agyonkoptatott, totál hatástalan hasonlatot.
A kiadó honlapján nem találtam semmit, de a közismert terjesztőknél, úgymint Libri és Bookline, már előrendelhető. A Marina ára 2990 Ft lesz, előrendeléssel ugye 2390 (mi a fenének írom ezt le...) és elvileg november 17-én jelenik meg.

Carlos Ruiz Zafón: Marina

"Lelkünk ​​padlásán valamennyien őrzünk egy-egy titkot. Íme, itt az enyém.

1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe, ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg.
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete.
Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik.
Ruiz Zafón fantáziájának ezúttal semmi sem szab határt (legkevésbé a valóság). Szívfájdító és félelmetes mesét írt, amelyről a bevezetőben bevallja, hogy a legnehezebben kategorizálható és egyben a legszemélyesebb regénye."



Köszönöm Nikkincsnek, hogy szólt róla, hála neki, nagyságrendekkel jobb a hangulatom.:)

2 megjegyzés: