Jó dolog

Hogy senki ne vágja fel az ereit a postjaim miatt [irónia bekapcs.], leírom, hogy az egyik legjobb dolog a világon pénteken nem dolgozni, azon belül a gépet nyomkodni hálóingben és kardigánban, vedelni a teát és kedvet érezni a firkálásra. És amikor az a legnagyobb gond, hogy melyik tusfürdőről írjak véleményt a Krémmániára.:D

[Természetesen nem ez a legnagyobb gondom, de muszáj elengednem a problémákat, mert tegnap éjszaka a hetes buszon a munkán emésztettem magam, miközben hazafelé utaztunk a sörözésről, ami nem normális, és annyira kiütött a stressz, hogy két hétig alig bírtam enni és úgy kapaszkodtam a Daedalonba, mint vallásos ember a feszületbe, ami meg nem egészséges.]

Egyébként tényleg kezdek öregedni; imádok itthon szöszölni, rendezgetem a kupis fiókot, a könyveket, kivasalok előre, az elmúlt napokban végre jutott időm átültetni a növényeket - a teraszon, miközben kint szakadt az eső, csak azért nem néztek hülyének, mert mindenki azért küzdött, hogy ne ázzon csatakra -, még a mosogató súrolását is élvezem. A szimpla döglés vagy az, hogy visszafekszem aludni, már nem megy, erős késztetést érzek a "hasznos" dolgokra, mert ki tudja, mikor lesz rá idő legközelebb, és megint nyomasztani fog, hogy mennyi mindennel el vagyok maradva. Azt hiszem, mindez azzal (is) összefüggésben van, hogy olyan otthonunk van, amit imádunk és ő is imád minket. Az otthon fesztivál-érzés, amikor nem mész sehova, de nem baj, mert jól érzed magad a lakásodban,. Mindennek van helye; a dvd-k nem a ruhásszekrény hátuljában fenyegetnek azzal, hogy egy stratégiailag fontos pillanatban hegyomlásszerűen kizúdulnak ránk, van konyha, egy bazinagy konyha, ami olyan, de olyan szép, hogy még nevet sem bírok neki adni, van sok növényünk - öregedés vol.3 -, nem a földön sorakoznak a könyveink, nem 200 km-re vannak a saját köteteim, nyáron egyszer se kellett bekapcsolni a légkondit. Higgyétek el, extra kínzás egy 35 fokos, tetőtéri lakásban bekapcsolni a sütőt - és bárányhimlős vagy. Ez az élményem vetekszik azzal, amikor a huszonvalahány macskát egyszerre kapta el a hasmenés a házon belül. Szerettem a kis lakást, de nem cserélném vissza a kettőt. Innen pedig csak egy 16. kerületi, saját kertes, régi ház tudna kirobbantani (ha vihetem a konyhát és ilyen járólapunk lesz), elvadultság, borostyán szívdobogtató tényező.

Ui.: Egyetlen hátránya van az itthon héderelésnek: el kell menni futni. Vááá!

Ui2.: Nitával átkonvertáltuk a könyvvásárlásmániánkat beauty cuccok vásárlására. Ja,és az új lakásban rengeteg testápoló, tusfürdő stb. fér el.

Ui3.: Van itt olyan, akit érdekel, mit kenek magamra? Mondjuk, ha lesz kedvem, úgyis írok róla.:D