Kísértő szépség

"- Fajváltás? - támadt fel Cody érdeklődése. - Ha akarnál, át tudnál változni mondjuk tengeri uborkává vagy... mondjuk arizonai óriásgyíkká is akár?
 - Jó éjt, srácok. Elmentem.
A lépcsőházból még hallottam, ahogy azok ketten éppen azon vitatkoznak, mi vinné el több energiámat: ha egy aprócska kis emlőssé változnék, vagy ha ember nagyságú hüllővé."

Richelle Mead: A szukkubusz dala
Értékelés: 3.2 Biblia az 5-ből
Kedvenc karakter: Erik

A gyönyörű, szexi Georgina a Smaragdváros könyvesboltban dolgozik, aki külseje ellenére soha nem randizik - az okát viszont senki nem tudja: a nő ugyanis szukkubusz, aki elszívja a férfiakból az életerőt, miközben szeretkezik velük. De nem ám ő az egyetlen természetfeletti lény Seattle-ben; itt munkálkodik egy regiment vámpír, angyal, kisördög, démon - gyilkos eddig viszont nem volt közöttük. Ráadásul olyan gyilkos, aki aktuális halhatatlan áldozata brutális elagyabugyálása/meggyilkolása előtt szerelmes levélkéket küldözgetett Georginának. A szukkubusz nyomozni kezd, mivel úgy érzi, halhatatlan felettesei olyan információkat titkolnak el előle, amelyek segítségével nagyobb biztonságba kerülhetnének a többi, alacsonyabb rendű halhatatlannal.

Én olyan elképzelhetetlenül szomorú vagyok.
Úgy vártam ezt a könyvet, mint a messiást, azt hittem, maga lesz a tökély, hiszen a Vámpírakadémiával ellentében nem YA, biztos nagyon szimpatikus lesz a főszereplő is, hiszen könyvesboltban dolgozik és van egy macskája, mi más is lehetne?
Arra tippeltem volna a legkevésbé, hogy egy butácska, hiú nő. Igen, szeret olvasni - egyetlen sorozatot, ami kalandregény - de mit vágok én fel, aki egy kéjdémonról szóló regényről próbál recenziót írni? -, halálosan bele van esve az írójába, de fogalma sincs, hogy néz ki, mert a könyvek hátulján nincs ott a fotója! Úristen, Georgie (frászt kaptam ettől a becézéstől), ha a beszédstílusod lepipál egy osztálynyi tinédzsert, hogyhogy nem használod az internet nyújtotta kellemes szolgáltatásokat?
Bemutatok még egy gyöngyszemet: Georgie Georgina áll a Smaragdváros előtt egy fickóval, próbálja a bolt telefonszámát bekamuzni a sajátjának, a pasas leleplezi az ócska trükköt, és a szukkubusz álmélkodva kérdezi, hogy mégis honnan tudja? Ott van a táblán, a fejük fölött a könyvesbolt száma, ahol mellesleg a nő évek óta dolgozik. A műveltsége hasonló szinten van, gőze nincs a mitológiáról, a Bibliát képtelen értelmezni,  ó, jesszuskám, ez a nő ezerhatszáz éves (!), ennyi idő alatt mást sem csinált, csak csinosítgatta magát?!
Georgina butasága mellett az agyonszlengesített beszéde zavart; képtelen vagyok elhinni, hogy olyan szavak jönnek egy ennyi idős démon szájából, mint "pariban vannak", "jesszuskám", "hókamóka", "pillanatocska", néhány oldalon belül három "cuki", minden "mélyre ment", ezek voltak a kedvenceim. Nagyon remélem, hogy Mead szándékosan ábrázolja ennyire idegesítőnek a főszereplőket, hogy aztán - mint Rose és Lissa esetében - valamennyit fejlődhessenek, mert ha Georgina ilyen marad, hattyúősz leszek a sorozat végére. Igyekeztem elvonatkoztatni a fordító személyétől, de nem tudok elmenni amellett, hogy a kései Anita Blake szövegét mennyire utáltam [az más tészta, hogy azt az Anitát más miatt is utálom, ami természetesen nem a fordító hibája], amelyet szintén Török Krisztina fordított. Egy szó, mint száz, nekem nagyon nem tetszik a fordítás, és remélem, hogy a kiadónál orvosolni fogják ezt a problémát, már csak azért is, mert én már a sokadik elégedetlenkedő vagyok a sorban, és az a vicc, hogy ha nagyon elmerülök a történetben, hajlamos vagyok néhány kacifántos szó felett átsiklani, de itt annyira zavart a szlengszavakkal agyontömködött szöveg, hogy képtelen voltam belefeledkezni az eseményekbe.
Szinte röhejes, hogy mennyire borsódzik a hátam, ha egy könyvben annyi erotika van, hogy szinte kifolyik a lapokról, de érdekes módon itt nem zavart - mondjuk nem is szexelnek állandóan, isten ments -, hiszen egy olyan démon áll a középpontban, aki ezzel táplálkozik. És igen, elhiszem, hogy Georgina észbontóan gyönyörű és birodalmak dőltek össze miatta, de muszáj mindig ezt megismételni?
A mitológia részletesebb bemutatását el bírtam volna viselni, annál is inkább, mert néhány dolgot nem értettem: például, hogy ha a szukkubuszok nem démonok, akkor micsodák? És miért van az, hogy alakváltás előtt le kell vennie a ruháit, de a másik alakjával együtt jár az új öltözet?

Az volt az én a könyv isteni szerencséje, hogy a második fele már izgalmasabb volt, a Georgie körüli imádat a háttérbe szorult, átvette helyét a pörgés, bár ezt-azt kitaláltam, hat kötet során volt alkalmam megismerni Mead cselekménybonyolítását. Azaz nem volt ez rossz élmény, de tagadhatatlan, hogy többet vártam - érdekes, a VA mindig a várakozásoknak megfelelően teljesített, és ez nem, pedig azt hittem, sokkal jobban fogom szeretni. De folytatni fogom a sorozatot, mert emlékszem, hogy a Vámpírakadémia első része sem volt egy nagy durranás, sőt, a harmadiknál éreztem azt, hogy ez már valami, úgyhogy türelem jó olvasmányélményt terem. Olyan gonosz vagyok, hogy Meaddel szemben ilyen türelmes vagyok, másokat meg egy könyv után gátlástalanul elgáncsolok, mint például Cassie Palmert.

Ui.. arra voltam még állatira kíváncsi, hogy az itt szereplő vámpírok olyanok lesznek-e, mint a VA-ban, de nem, ezek szimpla, lightos vérszívók, hümm, sehol egy lobogó bőrkabátos Dmitrij. Fogadjunk, hogy őt hiába bűvölné Georgina!:D

Ui2.: orbitális méretű puszi jár a kiadónak, amiért lecserélte ezt a borítót.

Eredeti cím: Succubus Blues
Sorozat: Georgina Kincaid 1.
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2012
Fordította: Török Krisztina
Ár. 2980 Ft
Az írónő honlapja

A könyvet köszönöm az Agave Könyveknek!