2012. április 21., szombat

A vörös zoknis lázadó, kutyával és Bőrápolással

"Most már biztos, hogy intellektuel vagyok. Tegnap este láttam Malcolm Muggeridge-et a rétegműsorban, és majd minden szavát értettem. Minden stimmel: rossz otthoni körülmények, alultápláltság, meg a punkokat is utálom."


Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója

Értékelés: 4.8 autósztráda neuraszténia az 5-ből
Kedvenc karakter: a nagymama


Adrian Mole-t eddig nagy hiányosságomnak tekintettem, de hiába trónolt a kívánságlistámon, csak egy bizonyos szinten birizgálta érzékeimet. Viszont, amikor legutóbb a könyvtárban kavirnyáltam (copyright by Nokedli), hirtelen ötlettől vezérelve lekaptam a polcról, pont volt benn egy darab az első részből - irtó frusztráló, ha egy sorozatnak valaki elragadta a nekünk soron következő részét, nem igaz? -, és még aznap el is olvastam.
Baromi jólesett. Nagyon... megkönnyebbült érzés volt visszabújni egy elmúlt világba, amikor a legnagyobb probléma a csütörtöki matekdoga volt, hogy holnap lehet, hogy felelek töriből, és még tesi is lesz, blöe - magyarán visszavitt a saját iskolás éveimbe, bár nem az általános iskolába, hanem a gimibe, előbbiről (szerencsére) már csak halvány emlékeim vannak. Pedig nem volt ez olyan régen, és emlékszem, akkor nagyon melósnak éreztem a dolgomat. Leginkább az állandó tanulásra emlékszem, mert én ezt csináltam. Hogy mi hajtott előre, rejtély, de  (sajnos) ez érettségi után - vagy lehet, hogy közvetlenül előtte - kiveszett belőlem, de ezt más hajtós társaimnál is láttam, kifogyott belőlünk a benzin.
De térjünk vissza Adrian Mole-hoz, mert neki nem a töridolgozat a legnagyobb problémája, hanem Pandora, Élete Szerelme, intellektuel volta (elvégre Háború és békét olvas:), Barry Kent, az orv pattanások, és persze a radikális volta, azaz lázad minden és mindenki ellen, ááá:D Szétröhögtem magam ezeken az egyszerű stílusú, egyszerű témákról szóló naplóbejegyzéseken, de ennek ilyennek is kell lennie - ismét egy önpárhuzam következik: az én akkori naplóim se magasröptűbbek, sőt, attól tartok, a színvonal ma se sokkal jobb.
A legvinnyogósabb a londoni osztálykirándulás volt számomra, íme egy rövid részlet:

"REGGEL 7 Beszállás a buszba.
 7.05 Megesszük az előre csomagolt ebédet, megisszuk az üdítőt.
 7.10 A busz megáll, Barry Kentnek hányni kell.
 7.20. A busz megáll, Claire Nelsonnak vécére kell mennie.
 7.30. A busz elhagyja az iskola felhajtóját.
 7.35 A busz visszatér az iskolához Miss Fossington-Gore retiküljéért.
 7.40. Megfigyelők szerint a sofőr kezd különösen viselkedni."

És ez a gyönyörség megy négy oldalon keresztül, amikor a későbbi nap folyamán valamiről eszembe jutott egy-egy részlet, nagyon törvénytelenül kitört belőlem a röhögés.
Pedig ez a történet valamilyen szinten szomorú. Szomorú, mert Adrian tényleg nem ideális családi körülmények között él; az apját ma talán lúzernek mondanának, az anyja elképesztően önző (kedveli a saját gyerekét, úristen!), egyedül a nagymama törődik vele, és ez a hetvenhat éves öregasszony bárkit meghátrálásra késztet. Drága Adrian, amíg látod a nagymamát, addig ne félj. Persze a szülők viselkedése leképeződik a fiú magatartásán, azon, ahogy a szerencsétlen kutyával bánik, na, nem mintha apa meg anya több törődést mutatna a négylábú iránt. Furcsa volt ez a kettősség ebben a történetben, ennek ellenére teljesen életszerű - annak, aki azt az adott életet élni, teljesen normálisnak tűnik, míg kívülről borzadva szemlélik.
Baromi kíváncsi leszek, Adrian a továbbiakban is ilyen ügyefogyott lesz-e, mert ami tinédzserként még vicces, esetleg cuki, addig felnőttkorban határozottan gáz... na, majd meglátjuk, bár kérdés, hogy mikor folytatom, általában hosszas szünetet tartok a sorozatrészek között.

Ui.: ide felvésem magamnak, milyen sorrendben követik egymást a kötetek:
A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója
Adrian Mole újabb kínszenvedései
Adrian Mole és a kis kétéltűek [haláli ez a cím]
A 23 és 3/4 éves Adrian Mole küzdelmei
Adrian Mole és napi hat cappucino = Adrian Mole - Cappucino évek
Adrian Mole és a tömegpusztító fegyverek [nagyon remélem, hogy Adrian nem kerül ilyen fegyverek közelébe, mert akkor lőttek a világnak]
Adrian Mole elveszett naplói
Adrian Mole folyó ügyei

Ui2.: a naplóból azt is megtudhatjuk, hogy Szűz Mária egy kizsákmányolt agrárproletár:DD


Eredeti cím: The Secret Diary of Adrian Mole aged 13 3/4
Sorozat: Adrian Mole 1.
Kiadó: Móra Könyvkiadó [én ezt a példányt olvastam, de a borító olyan csúnya...]
Kiadás éve: 1986
Fordította: Békés Pál
Ár: kb. 500 Ft-tól, ha antik
Az írónő honlapja




8 megjegyzés:

  1. Nekem is néha beúszik a tudatomba, de ha tényleg ilyen jó, akkor mit bánom a korom kikölcsönzöm. Csak az a baj hogy Ervinben ez a gyerekkönyvtárban lehet sztem:D

    VálaszTörlés
  2. :D az egyik legvinnyogósabb rész volt nekem is, amit idéztél, nekem ez volt a kedvencem, kicsit később:
    "Miss Fossington-Gore hány, mint a lakodalmas kutya" :P ezt nem tudom elfelejteni, pedig vagy 20 éve olvastam :D

    VálaszTörlés
  3. Anaria: miért, hány éves vagy?:) Sztem a kor nem kizáró ok, én se most voltam 14:)
    Juj, egy barátnőmnek az egyik vizsgára való könyvét a gyerekrészlegről hoztuk ki... az ciki volt:P De Adrian Mole nálunk mindkét helyen van.

    szeee: juj, nekem az egész, de főleg az, amikor Barry Kent lelép a Sohóba... "Hadd nőjön a kicsike!" Áááá:D

    VálaszTörlés
  4. Óóó, hát használatba vetted a csudálatos kavirnyálni szót! :D

    (Azért ez gáz hogy ennyire el vagyok maradva a blogokkal. Hülye, hülye egyetem :( )

    VálaszTörlés
  5. Bizony, már a passzív szókincsem része^^

    (Nyugi, a blogok megvárnak *simi*)

    VálaszTörlés
  6. Örvendek :)

    (Ja, tudom, de akkor is...)

    VálaszTörlés