Az idei Várólistacsökkentés összegzése

Mivel nem valószínű - kb. 98% az esélye -, hogy idén sikerül elolvasnom még egy könyvet a listáról, beszámolok az idei teljesítményemről.
Az első, amit kénytelen vagyok megállapítani, hogy a 2015-ös év válogatása nem sikerült túl jól; két könyvet (Az életkereskedő; Egyetlen pillantás nélkül) félbehagytam, egynek az elolvasásáról letettem (Bársonytalpon oson a halál - ha már patnek sok volt, ahogy nyírják a macskákat, nem akarok belenézni) és ha hármat nem olvasok el (Szégyenlős szerelem; Szerelmem, Róma; Csipkerózsika-álom), nemhogy katasztrófa nem történik, hanem jó pár napot megspórolhattam volna - jó könyvek elolvasására.
    
    
    
    
   
Hetet nem olvastam el a huszonnégy kötetből (Vörösbegy; Ida regénye; Dorian Gray arcképe; A bábjátékosok; A Végtelen Történet; Egy jó házból való úrilány; Wildfell asszonya). Néhányukat 2013 óta belepakolom a játékba, és már a látványukat unom, úgyhogy jövőre tükörfényes, vadiúj listával indítok. Vagy csak tizenkét könyvet teszek fel rá, mert huszonnégyet úgyse fogok elolvasni. Vagy tizennégyet, hogy legyen menekülési útvonal, ha megint belenyúlnék a tutiba. Vagy az alternatív listán tizenkét magyar szerző könyve fog szerepelni, ohh, a várakozás izgalma.
Azért akadt néhány szerencsés kivétel is, értük megérte idén is játszani:
Megszökött a király! - Huh, ez kemény volt, nem véletlenül hagytam félbe tavaly nyáron, hogy idén nyáron, a tikkasztó hőségben, a villamos üléséhez ragadva végigvergődjem magam rajta. Jó, részletes (nagyon részletes), aki akarja tudni, hogyan nem szabad királyi családot szöktetni, olvassa el.
Rúnajelek - Oh, Harris csodálatos, még északi istenekkel tarkított ifjúsági regényt is tud írni! A dög Ulpius nem adta ki a folytatást, félő, hogy angolul kell majd nekiveselkednem.
A hétfő szombaton kezdődik - annyira abszurd szatíra, hogy nem is értem, hogy nem jutott róla eszembe A Mester és Margarita, habár Vaszilij kandúr nem fekete.
A boszorkány - nagyon meglepő és érdekes könyv ez, mindhárom része más stílusú, igényes, jól kidolgozott történet. Sajnáltam, hogy az a vége, ami - Maguire nem tért el az eredeti mesétől.
Napok háza - Csúcs sci-fi, az a fajta, amit a legjobban szeretek! Halomra lövik az űrhajókat, van benne régi ház, mindenféle utalás, imádnivaló és nem kell félni, nem nehéz. Engem ez tartott vissza... olyan három éve.
Mielőtt elalszol - Asszem, sokat elárul a lelkivilágomról, hogy Linn Ullmann rég nem tud fájdalmat okozni, csak eksztázist, hogy igen, ez így van. Szeretlek, Karin, de nem kedvellek.
Az idő térképe - Ezt még talán előrendeltem... ugye, milyen előrelátó, okos lány vagyok? Okos, csalafinta, vicces steampunk könyv az időutazásról egy szájmenéses narrátorral.
A Mester és Margarita - még olvasás alatt van, de sikeresnek könyvelem el az ismerkedésünket. Az elején nem tudtam eldönteni, hogy komolyan vegyem, nevessek rajta, ahogy Gogolon, próbáljam értelmezni, vagy csak olvassam... nos, csak olvasom és úgy veszem, mint Gogolt.
A nyugalom - Kedvencgyanús. Aki Linn Ullmannál nem nézett szociopatának, most fog; mérhetetlen lelki felüdülést jelentenek nekem az olyan könyvek, mint A virradat ígérete, a Semmi nem áll az éjszaka útjába, és A nyugalom. Dögöljen meg, édesanyám. Az egyik legerősebb mondat, amit valaha olvasni fogok.
Elizabeth Costello - A költözés kezdetén olvastam, a vége nagyon megsínylette a dobozolást. Fogalmam sincs, mit írjak róla. Az esszék többségét szerettem, egyelőre maradjunk ennyiben.
Szellemírók - A lista egyik legnagyobb mumusa és várólista-őskövület, ahogy itt sokan. Ha a Behemót rám rezegtetné aranyozott bajszát, akkor se olvastam volna el hamarabb. Az első történetnél majdnem eldobtam a kötetet, aztán belevesztem a részletek utáni nyomozásba. Remélem, a többi könyvét is kiadják magyarul.

Nem túl jók az arányok, de nagyon örülök, hogy ennyi régi könyvemet sikerült kiszórni a várólistáról. A várható jó élmények miatt szeretek ebben a játékban részt venni, amikor ütögethetem a fejemet, hogy ezzel meg azzal miért vártam eddig, de nem baj, most végre sorra került - ha nincs a VCs, ki tudja, meddig tologatom őket.