2018. január 5., péntek

A 2018-as Várólistacsökkentés könyvei

Úgy érzem, évről-évre nehezebb összeállítanom ezt a listát, mintha fogynának a várólistámról a szóba jöhető kötetek. Ez túl régi, ennek a látványától elfog a dögunalom, ez túl rizikós, az túl depis, az nagyon vastag... igen, valamilyen szinten biztonsági játékos vagyok, de tudom magamról, hogy ha csak egy bizonyos halmazba tartozó könyveket - lásd az 5-600 oldal felettieket - pakolnék erre a listára, elbuknám a kihívást, muszáj egy általam vegyesnek gondolt listát összeállítanom.
Tavaly év végén is erre törekedtem, amikor a sárga fotelben a jegyzetfüzetem felett kotlottam:

Kazuo Ishiguro: Napok romjai Virginia Woolf: Egy jó házból való angol úrilány Margaret Atwood: Az özönvíz éve Jelena Csizsova: Nők férfi nélkül Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás Gabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban Henry James: A csavar fordul egyet Joyce Carol Oates: Pikk Bubi

Carol Shields: Norah, gyere haza! Katherine Mansfield: Naplók, levelek John Irving: Árvák hercege William Faulkner: Megszületik augusztusban Leena Krohn: Hotel Sapiens

Donnie Eichar: Halálhegy Viktor Pelevin: Az agyag géppuska Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe Simone Schwarz-Bart: Eső veri, szél fújja Csoda-Télumée-t Paul Auster: Láthatatlan

China Miéville: Konzulváros Susan Forward: Mérgező szülők Félix J. Palma: Az ég térképe Kelly Link: Különb dolgok is

Persze vérmérséklete válogatja, de szerintem érdemes az összeállítás után kicsit pihentetni a listát, hogy a "háttérben" még formálódhasson a koncepció, főleg akkor, ha valaki először vesz részt ebben a játékban.
Nálam is cserélődött pár könyv, de még így is nagyobb a bizonytalansági együttható, mint a korábbi években; pl. Mansfield naplóit, leveleit fogalmam sincs, hogy fogom elolvasni, mert monogám olvasó vagyok, nem szeretek párhuzamosan több könyvet olvasni, az ilyen gyűjteményes kötetek egyhuzamban viszont megfekszik a gyomrom. Az Árvák hercege baromi régi (Farby megint izgulhat:D) beszerzésem, a Megszületik augusztusban is ezeréves, még sose olvastam Faulknert, hiába déli szerző. A Woolffal való barátkozásom megszakadt, bizonytalan voltam, hogy tényleg tetszik-e nekem, vagy egyáltalán értem-e. Mostanában eszembe jutott, hogy jó lenne újrapróbálkozni vele, nos, nagy kockázatot nem vállaltam ezzel a kötettel.
Vannak betokosodott könyvek, amelyek részben idei beszerzések, pl. a Nők férfi nélkül, vagy a Norah, gyere haza! Nos, igazából a lista első három sora (egy-két kivételtől eltekintve) már összegyógyult a polcokkal. Az özönvíz éve különösen érdekes lesz, hiába Atwood, nekem a Guvat és Gazella nem volt olyan átütő erejű, pontosabban nem került közel hozzám.
A két alsó sorban a kedves könyvei kaptak helyet. A nagy részét a tavalyi listáról hoztam át, raktam bele két új elemet, hogy kicsit feldobjam az összhatást. Az idő térképét is VCs-ben olvastam el (ha jól emlékszem), utólag sajnáltam, hogy annyit halogattam, mert szuper kis könyv, remélhetőleg a folytatása is az lesz, ha az évekig tartó szünet után az Európa varázsütésre megjelentette.


4 megjegyzés:

  1. Szuper listád lett szerintem - több olyan van innen, ami engem is érdekel régóta! Faulknerre nagyon kíváncsi vagyok, mit fogsz róla majd mondani - vele én is régóta szemezek a könyvtárunk polcain, már csak egy bátorító lökés hiányzik :)
    A Napok romjai szerintem fantasztikus regény, én nagyon imádtam!
    Uh, tényleg az Árvák hercege... szerintem majdnem ugyanakkor vettük (én valami hatalmas Szandis akcióban a megjelenésének az évében :D )
    Hajrá idén is, és sok-sok szuperséges élményt neked! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is, ráadásul az sem kis darab.:)
      Öö, igen, most, hogy mondod, biztos, hogy én is akkor vettem.:D
      Köszi, neked is sok-sok jó olvasmányod legyen!

      Törlés
  2. A Napok romjait most olvasom, és nagyon tetszik :) Bár az író másik könyvét is imádtam (Ne engedj el). Remélem, neked is jó élmény lesz. Várom majd a posztodat róla.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök.:) A Ne engedj el! nekem elég felemás volt, de régen olvastam és a Napok romjai nagyon más már látatlanban is.

      Törlés