És rájövök, hogy minden egyes könyvnek megvan a maga társasága - saját barátai, akiket nekem is be akar mutatni, mintha soha véget nem érő parti folyna a könyvtárban."
Először is, még azelőtt, hogy mindenkinek égnek állna a haja, tisztázzuk, nekem (és Caitlin Morannek) mit jelent a "feminizmus" szó - annyi negatív jelentésréteg tapadt már ehhez a szóhoz, hogy általában óvatosan kikerülöm, mint egy darázsfészket, és inkább az "egyenjogúság"-ot használom.
"Mi a feminizmus? Egyszerűen az a nézet, amely szerint a nőknek ugyanolyan szabadoknak kell lenniük, mint a férfiaknak, akármilyen dilisek, ostobák, hiszékenyek, rosszul öltözöttek, lusták vagy önteltek is."Asszem, ennél egyszerűbben és lényegre törőbben nem tudnám megfogalmazni. Biológiailag nem lehetünk egyenlők, nem is érdemes ezen a téren összehasonlítani a két nemet - ha ordítva toporzékolok, akkor se leszek képes a hátamon cipelni egy hűtőszekrényt, és az edzőteremben se 40-50 kilót fogok emelgetni bizonyos gépeken, hanem ötöt-tízet, max. tizenötöt. Parkolni, fúrógépet használni, térképet olvasni meg lehet tanulni, ahogy a pasik is képesek párhuzamosan megfőzni az ebédet, közben megnyugtatni egy gyereket és telefonon beszélni. Váá, annyira utálom ezeket a sztereotípiákat... Tehát, jogilag és a hétköznapok szintjén simán lehetünk egyenlők, de hogy társadalmi szinten mindig lesznek diszkrimináló csoportok, egyének, az tuti. Mindig lesznek, akik lefitymálják a nőket, a férfiakat, a melegeket, a dohányzókat, a vörös hajúakat, az introvertáltakat, a kövéreket, a soványakat, a sznobokat, a nemzetiségekről meg egyéb nézetekről nem is beszélve. Mindenki megkapja a magáét, mert a legtöbb ember imád skatulyázni, felcímkézni. Nem lehet mindenkinek megfelelni, úgyhogy mindenki le van szarva - tudom, hogy ócska klisé, de nemrég felfedeztem magamnak, és valószínűleg Caitlin Moran is ezt vallja.
Nem, nem tőle tanultam, túl makacs és bizalmatlan vagyok, hogy mások elveit egy szó nélkül magamévá tegyem. Ráadásul nem afféle irányadó vagy önsegítő kötetként olvastam a How To Be a Womant (még mindig nem vagyok hajlandó leírni a magyar címet - szerintem ha Morannek valaki elárulná, hogy magyarul mire fordították a könyvét, írna egy nyers levelet a kiadónak, haha), hanem egy hétköznapi nő agymenéseként. Nem kell szentírásnak vagy bármilyen kőbe vésett kinyilatkoztatásnak tekinteni. CM egyszerűen felállt egy székre, a méretes bugyijában, és nagybetűkkel, tripla felkiáltójelekkel a világba kiáltotta, hogy VÉLEMÉNYEM van, és el fogom mondani!!
Nekem tetszett ez a könyv, pontosabban szórakoztatott. Sok mindennel nem értek egyet, vannak benne logikátlan eszmefuttatások, de a közvetlen hangvételével, a humorával és a bátorságával megvett magának. Igen, a bátorságával, mert a legtöbb nő nem szeret a viselt dolgairól mesélni, pláne nem ország-világ előtt, egy nyomtatott könyvben. Például a szőrről, ami egy nagyon fontos dilemma a nők életében. Hihetetlen egyébként, hogy mekkora problémát csinálunk ebből a pár szál szőrből. Na, jó, nem annyi, nekem például egész erdő volt a lábszáramon, a szemöldököm ujjnyi vastagságú volt, de már-már vicces, mennyi pénzt, időt, energiát és könnyet fecsérelünk rá.
Vagy itt vannak például a bugyik. Vagy inkább b-k, a méretük miatt. Könnyesre röhögtem magam Moran ezzel kapcsolatos gondolatain, az ilyen, totál hétköznapi témáiról szerettem olvasni - mert azt mind tudjuk, hogy biológiai szempontból nők vagyunk, ehhez még tükör se kell, de mi van a másod-és sokadlagos nemi jelleggel? A nőiességgel? Mit jelent ez a fogalom? És mit jelent nekem? Tényleg akkor nő egy nő, ha sminkkészlet van a táskájában, magas sarkút hord és harisnyát? Caitlin Moran beintett az összes sztereotípiának. A kis bugyik nem kényelmesek. A magas sarkú cipőkben nem lehet járni. Hülyeség kiadni hatszáz fontot egy táskáért. És minek sanyargassuk magunkat? Hordjon mindenki olyan cuccot, amilyenben jól érzi magát, ne azért tegyen meg bármit, mert a társadalom azt várja el, legyen az flancos esküvő, munka-vagy gyerekvállalás. És nekem tetszik ez a szemlélet.
"A melltartók saját hatalommal bírnak. Négyévenként, a vébé megrendezésekor nekem és öt lánytestvéremnek az egész esemény csúcspontjai a brazil meccsek. Bármelyik brazil meccs. Brazília-akárki.- BRA! - mutogatunk üvöltve a képernyőre. - BRA! Ez áll a mezük hátulján! BRA!!!!!!"Nézzük azt a pár dolgot, amivel nem értek egyet: például ha a szőrt nem kell mindenünnen leszedni, és éljenek a sátorméretű bugyik, hogyhogy ez nem érvényes a melltartóra? Oké, ez csak szőrszálhasogatás, ahogy az is, hogy ha olyan nagy harcos feministák vagyunk, ne féljünk már leszedni egy pókot a villanykörte foglalatáról. Attól viszont a plafonig ugrottak a gondosan igazított szemöldökeim, hogy a nőknek nincs Bret Easton Ellisük, ellenben van Britney Spears meg Lindsay Lohan. Mivan?! Nincs jeles női írónk és legyünk büszkék egy lecsúszott tinibálványra, meg egy állandóan elvonón lévő, közepes színésznőre? Rohadtul nem értek a zenéhez, de amíg van Margaret Atwood, Jennifer Egan, Le Guin meg a többiek, addig nemigen kell félni. Moran tinédzserkorában sokat olvasott, remélem, nem hagyott fel ezzel a szokásával, mert a kijelentése nem a tájékozottságról árulkodik.
Voltak olyan témák is, amik nem érdekeltek, például a sztriptízbárok, vagy hogy Lady Gaga feminista ikon-e. Sokan kiakadtak, hogy Moran azt írja, mindenki kóstolja meg a menstruációs vérét, meg álljon székre, és kiabálja azt, hogy "Feminista vagyok!". Ezért is mondtam, hogy nem kell komolyan venni.:D Semmilyen nyákot nem vagyok hajlandó ízlelgetni, a melleimnek se fogok nevet adni, akkor se, ha Scarlett Johansson "a lányok"-nak hívja a sajátjait (fura, hogy a nők mennyire tolerálják Johanssont és nem indítja be a tipikus női rivalizálást meg cincálást), a színpadias gesztusokat meg nevetségesnek tartom. Amikor a wicca irányzattal ismerkedtem, és azt tanácsolta valamelyik könyv, hogy hordjunk kibontva a hajunkat, mert úgy jobban áramlik az energia, továbbá mondjuk ki hangosan a tükör előtt, hogy "boszorkány", már előre elvesztettem a hitem, ami egyébként sose jött létre, vagy mit szokott csinálni a hit.
Na, itt a vége, mert még kimegyek játszani a macskákhoz.
Eredeti cím: How to be a Woman
Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2013
Fordította: Bakonyi Berta
Ár: 3000 Ft
CM honlapja
Néhány idézet (kicsit egyhangúak a téma miatt, de két óra múlva zárt a könyvtár és nem jutottam tovább):
"A sok közül ez az egyik oka, hogy miért szívás nagyon-nagyon szegénynek lenni. Olyan bugyit kell viselned, amitől rémálmaid lesznek."
"Széles körben elfogadott feltételezés, hogy egy nő fehérneműben mutat a legjobban.... Ha már félig-meddig tűrhető csöcsöd van egy félig-meddig tűrhető melltartóban, nem számít, hogy a tested többi része úgy néz ki, mint egy gyerek uzsonnára kapott tejes zsemléje, ami lepottyant a földre, és megrágta a macska - mindenki a csöcsöt nézi a melltartóban. Varázsereje aránytalan a képességeihez képest: nem igazán tud betegeket gyógyítani vagy bonyolult egyenleteket megoldani, leginkább csak csücsül a melltartóban, és olykor izgatóan ring."
"Talán épp azért, mert a bugyi-és melltartóviselés képességét versenyként tettük formálissá, hihetetlen jutalmakkal - Járd be a világot, s találkozz öregekkel és gyerekekkel! Feküdj le focistákkal! Szerezd meg a koronát! -, az évek során egyre nehezebbé tettük a bugyiviseletet. A bugyik szép lassan bonyolultak lettek. És ennek az az oka, hogy a bugyik kisebbek lettek. Sokkal kisebbek. Túl kicsik.
(...)
Itt és most egyenesen bejelentem: én nagy-bugyi párti vagyok. A harcos feminizmusnak nagy bugyik KELLENEK. Igazán nagyok. Jelenleg akkora van rajtam, hogy az első 48 órában ki lehetett volna oltani vele a nagy londoni tűzvészt. A combtövemtől a köldökömig ér, és gyakorlatilag plusz ingatlanként is használható, ha el akarok tűnni hétvégékre."
"Nem hagyhatom szó nélkül, hogy országunk hatalma a bugyijaink méretével egyetemben sorvadt el. Amikor nyaktól lábujjig érő bugyogót hordtak asszonyaink, sosem nyugodott le a nap a brit birodalomban. Most pedig, hogy egy átlagos brit nő egyheti váltásbugyija belefér egy gyufásdobozba, nemigen van más terület fölött fennhatóságunk, mint Jersey és a Man-sziget fölött."
"A melltartó talán a legkomiszabb ruhadarab. Aki nem hiszi, próbálja ki ezt az egyszerű tesztet: dobjon melltartót egy kilencéves fiúra. Úgy fog reagálni, mintha élő patkányt vágtak volna a fejéhez."
"Ha nincs benn a kontaktlencsém, gyakorlatilag bárhová kerülhetne. Komolyan számítok rá, hogy egyszer egy másnapos és sietős napon úgy megyek el otthonról, hogy a fejemen hordom a csöcsöm."
"Másfelől azonban, aki melltartóval él, melltartó által vész. Ahogy az várható is egy ilyen hatalmas varázserejű tárgytól, olykor hajlamos hirtelen gonosszá válni, és megpróbál elpusztítani minket. Kicsit úgy kell gondolni rá, mint Szarumánra A Gyűrűk Urából, csak egy kis masnival a közepén."
Hülye ez a nő.:D Ja, anno a személyes blogomon írtam egy bejegyzést, amiben kifakadtam, hogy mekkora hülyeség az a "szabály", hogy csak fehérnemű szetteket viseljünk, tehát eltérő stílusú melltartó és bugyi tilos. Tizenvalahány lány kommentelte be, milyen színű fehérnemű van rajta. Régi szép idők.
Az az utolsó, masnis idézet :D:D:D:D
VálaszTörlésEgyébként ezen a könyvön én is gondolkodtam, de nem tudom, mennyire lenne türelmem hozzá.
Haha, ezen nagyon jól szórakoztam :))) Hogy elolvasom-e valaha, az még véleményes, nem szeretem a megmondóembereket, akkor sem, ha csajok :)
VálaszTörlésSíontan: szia.:))
VálaszTörlésÉn az ilyenekért szerettem olvasni, szerencsére jó sok van belőle.
Hát, ha más nem, olvass bele egy könyvesboltban. Amúgy nem hosszú, 300 oldal.
ilweran: örülök.:) Úgy vagyok vele, hogy mi is ezt tesszük, csak blog formájában, meg mindenki a világon. Tartottam tőle, hogy agresszív lesz a stílusa, de annyira nem. Inkább vicces, és olyan jólesik ilyen gügyeségekről vallomásokat olvasni.
Na jólvan, most már csak azért is elolvasom, elő is jegyeztettem. Bár előre tudom, hogy engem fel fog idegesíteni :) Eleve úgy vagyok vele, hogy a feminizmus, illetve a körülötte levő diskurzusok tele vannak ellentmondással, de ugyanúgy az én véleményem/hozzáállásom is, nem is tudom, hogy melyik oldalra billen a mérlegem, mert egyszerre utálom, hogy egy nőt lekurváznak, ha sok pasival szexel, de a pasi vállát ugyanekkor megveregetik a haverjai, viszont azt is nehezen tolerálom, ha egy nő igénytelen, nőietlen (Moran nálam valószínűleg ebben a kategóriába sorolható, szigorúan szubjektív szempontok alapján:)), szóval inkább elolvasom a könyvet, aztán majd utána mondok véleményt. :)
VálaszTörlésNagyon jó poszt lett. A feléig egészen lelkesedtem. A magyar címe miatt kerültem ezt a könyvet, bár a nő haja valami eszméletlenül tetszik. A poszt első fele abba az irányba tolt el, hogy kell nekem ez a könyv. A negatívumok engem is zavarnának, de azt hiszem, ha lehetőségem lesz, csak azért is elolvasom ezt a könyvet, mert tényleg felkeltetted az érdeklődésemet :)
VálaszTörlésSzia :) Megnéztem, megvan a könyvtárban, ha bent lesz, mindenképpen belenézek!
VálaszTörlésKatacita, ott a pont... Engem is idegesít, hogy ilyen kettős mérce van, lehet hivatkozni a biológiára, csak szerintem ez nem kifogás. Tudom, ez több rétegű dolog, mert nem mindegy az se, hogy pl. egy nő azért fekszik le sok férfival, mert így szeret élni - ám lelke rajta... -, vagy pedig azért, mert annyira vágyik rá, hogy valaki végre észrevegye (amiben kétségtelenül van valami egészségtelen). De azért az is furcsa, hogy tényleg van egyfajta undor a férfiakban az ilyen nők iránt (főleg az utóbbiak iránt), miközben arra mégis csak jók... *na, jó, nem szítja tovább a kedélyeket*
A nőiesség meg... szerintem mégis csak azon alapszik, hogy valaki jól tudja-e magát érezni a bőrében *közhely, közhely*. Ha attól, hogy sátornyi bugyit hord, hát attól. Úgyse lesz nőies valaki csak azért, mert magas sarkúba kényszeríti magát. (És hát, valljuk be, ritka röhejes látvány, amikor valaki 20 centi magas cipőt hord, és nem tud benne menni :D)
katacita: szerintem nincs teljesen következetes és ellentmondásoktól mentes ideológia, ahhoz túl szubjektívek az emberek, mert befolyásolják őket az érzelmeik, a neveltetésük, a kulturális háttér stb.
VálaszTörlésHát, az pláne szubjektív, hogy kinek mi a nőietlen.:) Én lapos talpú cipőt hordok, nagyon ritkán festem magam, még soha nem jártam manikűrösnél és fodrászhoz is kb. évente háromszor megyek. Lehet, hogy valakinek ez már nem nőies, de leszarom.:D
Üstökös: odáig van a tupírozott hajért.:) Nekem a kontrasztos színei tetszenek, bár valószínűleg soha nem fogom ilyenre festeni.:D Ha rákeresel, az összes fotón szörnyen gyagya képet vág és nem mondhatni, hogy az életmódja hamvas arcot eredményezett.:D De ez van, nem biztos, hogy negyvenévesen én jobban fogok nála kinézni, hiába iszom nagyon kevés alkoholt, nem dohányzom, stb.
Egy próbát megér, ha máshogy nem, könyvtárból.:)
Síontan: oké, majd írd meg, hogy tetszett.
A kettős mérce engem is felhúz, ezért is írtam, hogy társadalmi szinten talán soha nem leszünk egyenlőek... ugyanilyen hülyeség, hogy a pasi legyen képes mindent megjavítani, a nő meg főzni. És aki nem tud, vagy utál, akkor mi van? Nem a feje hiányzik.
A biológiával érvelni szerintem hülyeség. A pasiknak van agya, érzelmi intelligenciája, és már régen volt, és az se mindenkinél, hogy számolatlanul kellett szórni a spermát, hogy fennmaradjon a vérvonal.
Sztem a pasik undora a nagy étvágyú nők iránt szintén ilyen társadalmi sztereotípia. Nekem se szimpatikus, ha valaki minden hétvégén mással fekszik le, vagy három pasija van egyszerre, de az nem azt jelenti, hogy ő valamiképpen "tisztátalan" (ilyet is olvastam már). Az, hogy emberileg nem bízik benne, hogy ha ő megjelenik, a nő leállítja a párhuzamos kapcsolatait, az más. De ez fordítva is igaz szerintem.
Közhely, de igaz közhely.:) A pasikat amúgy nem nagyon érdekli (mármint a normálisokról beszélek), hogy szilvakék tanga van-e rajtad vagy sima fekete bugyi. Sőt, valaki egyszer mondta, hogy nem szereti a hiperszínes cuccokat (fagyiszínek pl., élénkkék, neonrózsaszín stb.).
Na, én pont ezért nem hordok magas sarkút.:DD
"A pasikat amúgy nem nagyon érdekli (mármint a normálisokról beszélek), hogy szilvakék tanga van-e rajtad vagy sima fekete bugyi." :))) Az a móka, hogy én eddig ahány pasihoz kerültem olyan közelségbe hogy ez szóba kerüljön (nem volt olyan sok :D ) mind úgy nyilatkozott, hogy a bugyival kapcsolatban elsősorban az érdekli őket, hogy lehámozzák, nem az hogy néz ki :) Asszem, a fehérnemű tipikusan az a dolog, amiből mi nők magunknak csinálunk problémát...
VálaszTörlésPersze, én sem mondom, hogy támogatom, meg úgy igazán nem is értem meg, de ha nem árt vele senkinek (magának se), az ő dolga. Tisztátalan, kb. ez a jó szó, láttam már ilyet nem egyszer, sőt, olyan is volt, hogy egy fiú vonzónak talált egy lányt, de amikor megtudta, hogy a lány egyszer még régebben csókolózott egy ismerősével, egyszeriben elkezdett fura fejeket vágni, és az illető már nem is volt olyan vonzó. És valamiért ez csak ebbe az irányba működik, mert a férfiaknak meg elég sok mindent meg kell bocsátani... Félre ne értsen senki, nem azt állítom, hogy mindenki ilyen, meg ez nem a férfiak ellen van, csak azt mondom, hogy létezik egy ilyen tendencia.
VálaszTörlésUi.: elmondtam anyának meg a húgomnak a masnis-szarumános dolgot (muszáj volt, nem tudták, min vigyorgok), de nem értették.
ilweran: az én felmérésem se éppen reprezentatív.:DD Azon röhögtem tegnap, hogy mire testközelbe kerültem egy hús-vér pasihoz, a hülye női magazinok (ill. a netes hülye női cuccok) annyi fantazmagóriát beleültettek az agyamba... mintha közük nem lenne a valósághoz, de tényleg.
VálaszTörlésEgyébként tegnap megtudtam, hogy a szimmetria miatt szép az azonos bugyi-melltartó (szerintem kb. csak a színt látják a pasik, az, hogy másféle fodor meg mifasz van rajtuk, nem jut el hozzájuk), de abszolút mellékes, mert tényleg a öö tartalom a lényeg.:D
Ahogy szinte mindenből, lásd smink, a pasik ki nem állhatják a rúzst, hát még a szájfényt! A körömlakk se izgatja őket, se az, hogy összeillik-e az öv meg a cipő.
Síontan: lehet, hogy rosszul írtam valamit, de akkor leírom nyíltan, hogy teljesen oké nekem, amit írtál.:)
Nem nagyon tudom, hogy ilyenkor mi működik, az ösztönök, vagy a meggyökerezett társadalmi megítélés, vagy mindkettő.
Ja, elég gyakran hangoztatott magyarázat, hogy "De hát férfi." És? Kb. olyan, mintha azzal mentegetőznének, hogy "De hát még gyerek." Nem ugyanaz. Valakinek a neme ne legyen mentség. Ezt nem ellened mondom, hanem a tendencia ellen.:)
Ui.: nem esett le a poén, vagy mi?:)
Síontan, Amadea: a nőiesség/igénytelenség témában már egyszer nekem estek egy blogbejegyzés alatt, mert le mertem írni, hogy engem zavar, ha egy nő igénytelen. Amúgy az, hogy kinek mi a nőies, tényleg roppant szubjektív - én se hordok magas sarkút, soha nem volt műkörmöm, stbstb. Az igénytelenség viszont már egy másik szint, tehát amikor a kollégaNŐm harmadik napja jön ugyanabban a szarrá mosott felsőben, csurom zsír hajjal, az nekem már az a kategória, amit nem értek... hogy valaki nőként hogy hanyagolhatja el magát ennyire. (Nem pénz kérdés...)
VálaszTörlésNa, nem is megyek bele jobban, csak szeretném érzékeltetni, hogy mire gondolok :)
Viszont megjött az előjegyzésem, úgyhogy nemsokára elkezdem ezt a könyvet. A cím felett én sem tudok napirendre térni :D
Katacita: Az igénytelenséggel kapcsolatban teljesen egyetértek veled, de ezt nem kéne csak a nőkre kivetíteni. Tehát ha valaki azt mondja, egy nő legyen igényes, akkor visszakérdeznék, hogy miér, egy férfi ne? Ugyanolyan gáz, ha egy pasin lóg három napja ugyanaz a büdös póló, vagy zsíros a haja, mint ha egy nő teszi ezt. És ez esetben tök mindegy nekem, hogy ezt valami feminista ideológia miatt csinálja-e vagy szimplán lusta. a tisztaság, ápoltság, tiszta ruha mindkét nemnél alapkövetelmény kéne legyen minden esetben.
VálaszTörlésHogy ezen túlmenően ki mit tart nőiesnek (vagy férfiasnak), az már abszolút ízlések és pofonok kérdése :)
Amadea: Jujjj, ez a smink dolog - nekem pl olyan jutott aki sikítófrászt kap bármilyen krémtől, rúzstól, körömlakktól, stb :) persze ettől elviseli és értékeli ha engem elkap a gépszíj, hogy pingáljam magam, de asszem ennek végképp köze nincs a nőiségemhez, vagy ahhoz, amit ő annak lát :)))
Katacita: értem, mire gondolsz... én nagyon allergiás vagyok a hajamra, mármint ha látom, hogy zsíros, áá, úgy nem szeretek kimenni a házból, meg ha pl. koszos a körmöm. De egyetértek ilwerannal, ez egy a minimális tisztasági igény (tiszta haj, ruha stb.) szerintem mindenkire érvényes kellene, hogy legyen, totál Kárász Nelly leszek, ha egy csatakosra izzadt, merő mocsok pasi próbál rám kacsintgatni.:D
VálaszTörlésIlweran: :)) Nekem az első pasim volt olyan, aki azt akarta, hogy mindennap fessem ki magam. Nagyon... eltévelyedett értékrendje volt, mint akinek az ízlését magazinok meg egyéb platformok alakították volna.
Vicces lett a posztod, jókat derültem rajta. Ugye én kb. feléig olvastam ezt a könyvet és most annyi jut eszembe, hogy oké, hogy megmondja a magáét, a véleményét, de nekem a nőiesség egyik tök fontos eleme, hogy legyünk már egy kicsit elegánsak, meg viselkedjünk. Ezt nem csak a külsőre értem (sátorbugyi, szőrök és egyebek :D)...És igen, én is káromkodok időnként és lazára veszem a figurát (bár tajt részeg még nem voltam, sőt, semmilyen :)) nem is tartom nőiesnek ezt (pedig férfi agyam is van :P), de ne legyünk már ennyire közönségesek, még ilyen megmondós témákban sem. Nem tudom, nevezzetek prűdnek, de úgy érzem, hogy ez a nő nem tiszteli eléggé saját magát sem, azzal, hogy a könyvben vagy 234x írja le, hogy csöcsöm és a többi. Akkor miféle tiszteletet, elfogadást vár másoktól? Ez nekem olyan szinten prosztó dolog, hogy nem bírom egy szavát sem komolyan venni, pedig biztosan van azért mögötte használható filozófia...
VálaszTörlésAmadea: ja, úgy értettem én is, csak gondoltam, azért leszögezem :)
VálaszTörlésUi.: nem sajnos :(
Sajnos nadrág alá tangát hordok,ha fezses, hogy nem látsszon át a vonala, de ha csak lehet, éljen a sátorbugyi vagy asszonybugyogó (kicsi korában a húgom hívta így). Sokkal kényelmesebb.
VálaszTörlésSzeee: örülök.:) Amikor írtad a menstruációs vér megkóstolását, eléggé megkérdőjeleződött bennem, hogy tényleg el akarom-e olvasni.:D
VálaszTörlésÉn se voltam még részeg, csak becsiccsentettem néha.:) De én pasiknál is undorítóak találom, ha totál részeg, meg igénytelen.
A csöcs engem is elgondolkoztatott, mert kérdés, hogy hogy szerepel az eredeti szövegben. De ez magyarul elég alpári, lebecsülő szó, én se használnám.
Ja, meg egyszer nem használja a "szeretkezni" szót, hanem: "Nem kefélünk?" Olyan hangulatos, nem?:D
Síontan: :( Nem baj, mi értékeljük a masnis Szarumánt.
Zsuzsa: asszonybugyogó.:)) Ja, sok olyan nadrág van, aminél átüt a bugyi vonala, meg a klasszikus női ruhánál (az ún. egyberuha).
Hmmm, azt hiszem, értem, mire gondolsz, Szee, és tök igazad van - a könyvet nem olvastam, szóval konkrétan erről nem tudok nyilatkozni de ez a fajta viselkedés, szóhasználat nálam is megkérdőjelezi a nőiességet.
VálaszTörlésA mostani könyvemben pl a főszereplőnő - aki amúgy nagyon NŐ - folyamatosan a "kúrás" szót használja - akkor is amikor magában filózik a szexen, akkor is, amikor barátnővel beszél, akkor is, amikor a pasijával. Nem szeretkezés, hentergés, kufirc - kúrás. Nekem ez olyan szinten idegen egy nő szájából, nem is értem (lehet persze fordítói baki).
Azt hiszem, valahol a viselkedésbeli hangsúlyozott nőietlenség még jobban zavar, mint ha pusztán külsőségekről van szó - pedig sajna ez egyre inkább kortünet :(
Így van. Nagyon sok mindenről (bugyik, mellek, alak, plasztika, szülés, abortusz, divat stb) szó van ebben a könyvben, de a viselkedésről nemigen... Most kíváncsiságból belenéztem, és a legvégén vagy egy fejezet, ahol leírja, hogy miért nem lesz ő soha hercegnő, mint Diana vagy Middleton. Mondjuk tök igaza van, mert tényleg nem lesz, és kis túlzás ugyan, de ráférne tőlük egy kis kiképzés nőiességből.
VálaszTörlésA kúrás meg, hát igen, valószínűleg jellemzi a fordító lelkivilágát :D
Szerintem Moran direkt nem akar, vagy nem is tud olyan klasszik módon nőies lenni, talán rá is játszik erre. Nekem anya egyszer azt mondta, legyek már egy kicsit nőiesebb, azaz ne csapkodjam az ajtót és járjak már légiesebben.:D
VálaszTörlésIgen, direkt nem akar, ez érződik rajta, de szerintem nem jó irányba tapogatódzik, a rájátszása meg kifejezetten taszító. Nézzük meg Virginia Woolf-ot, mint feministát, meg ezt a nőt. Jó, mondjuk van köztük kb. egy évszázad, de akkor is... És igaza volt anyukádnak :D
VálaszTörlésSzerintem máshogy értelmezték a feminizmust.:)
VálaszTörlésHát, ha a nőies azt jelenti, hogy tipegjek, akkor a nőiesség eltipeghet a picsába.:D
Ilweran, Amadea: Persze, persze, a pasik se legyenek koszosak, büdösek, fúj. Kárász Nellis hasonlatodon jót derültem :) Igaz, amióta volt egy piperkőc pasim, aki többet vasalta a haját, mint én, már inkább az igénytelenségre szavazok :D
VálaszTörlésnemtom, szerintem a légiesebb járás pont nem a tipegés. a kínai lábelkötött nők tipegtek, szegények :(
VálaszTörlésDe én csak magassarkúban tudok lebegni (ill suhanni, by Beépített szépség), olyat meg nem nagyon hordok. De ez is olyan kérdés szerintem, hogy kinek mi a nőies. Olyan sokféle nőiesség van, van a plázacicás, a klasszikus, a sportos(abb), stb.
VálaszTörlés