2015. október 24., szombat

Kárhozottak királynője

"A föld csak attól olyan, mint a Pokol, és a Pokol is attól olyan, mint a Pokol, ha azt várjuk, hogy olyan legyen, mint a Mennyország."

Chuck Palahniuk: Kárhozott

Nem tudom eldönteni, a könyv vagy én lepődtem-e meg jobban, amikor felfedeztem, hogy ez a regény érdekel engem - ráadásul még tetszik is. A kedves vette a nagy szandis leárazáson, én pedig a hajdanvolt alkoholista hörcsög régi kíváncsiságával nézegettem meg a zsákmányát, beleolvastam, és arra gondoltam, miért ne - csapjunk egy igazi spontán olvasást.
A hirtelen támadt érdeklődést a hátoldalon olvasható idézet váltotta ki:
"A halál a legnagyobb gyengeség jelének tűnik, rosszabbnak az alkoholizmusnál vagy a heroinfüggőségnél, és egy olyan világban, ahol az embert lustának bélyegzik, ha nem borotválja a lábát, halottnak lenni végzetes jellemhibára utal."
Madison Sivatagi Rózsa Rosa Parks Prérifarkas Szélhámos Spencer tizenhárom éves, lány, halott, és ne felejtsük el, hogy kövér (de éppen elégszer emlékeztet rá). Mi már halott (és kövér) lányként ismerkedünk meg vele, de a történet előrehaladtával Maddy rövidke, üres életét és karcosan cinikus gondolatait is megismerjük retrospektív módon.
Tudtam Palahniukról, hogy szeret sokkolni, polgárpukkasztani és kritizálni, olykor kivételesen undorító módon. Ez alól jelen könyve sem kivétel; a helyszín nagyrészt a Pokol, de nem ám holmi stilizált, városkába oltott allegória, hanem olyan, amilyennek a keresztény kultúrkörre alapozva sokan első blikkre elképzeljük; forró katlanok, rozsdás cellák, ocsmány démonok, az elkárhozottak jajveszékelés által betöltött bűzlő, förtelmes pöcegödör, ahol van Szar-tó, Korpa-tenger, rovarok hullámzó mezeje és egyéb válogatott helyszínek, megszáradt gumicukor-darabkákkal és pattogatott kukoricával telehintve. Dante tapsikolna gyönyörűségében, bár nem a gumicukor miatt.
És itt van a kis Maddy Spencer, aki ki tudja, miért került ide, de biztosan nem azért, mert átment a piros lámpán (ahogy sokan állítják magukról). Rajta keresztül ostorozza és köpdösi a szerző a fogyasztói társadalmat, az emberi gyengeségeket, a naiv elképzeléseket és kb. mindent, amit el lehet képzelni. Fusd csak körbe szombatonként a víztározót és rágcsáld nyugodtan a korpás muffinodat, te biztosan nem fogsz meghalni.

Ó, igen, talmiak, felszínesek és hamisak vagyunk, mindenki az elérhetetlent hajszolja és ritkán képes szembenézni a gyengeségeivel vagy a halál tényével, de néhány undorító részleten túl ez engem nem bírt pofán csapni. Viszont nagyon sokat röhögtem rajta, úgyhogy, bármilyen bizarr is, nekem ez egy vicces könyv volt, nem botrányos vagy tabudöntögető. Teljesen helytálló elképzelés, hogy a telemarketingesek a Pokolból telefonálnak, és hogy ez a hely a bürokrácia ősanyja és melegágya, ahol a nyomtató mindig bedöglik, a gép lefagy, a démonokat pedig nugátos csokival vagy karamellás nápolyival lehet megvesztegetni.
Maddy pedig (az én szerény, egy hónapos olvasásra visszamenő) következtetésem szerint azért kerül a Pokolra, hogy... megtalálja önmagát. Egyesek ezer mérföldet túráznak, mások a szülőfalujukba vagy Afrikába utaznak ezen szofisztikált célból, Maddy azonban belecsap a lecsóba. Így kell ezt csinálni, csak semmi Provence-i enyelgés.
Ha tovább lépek azon, hogy milyen vicces-ironikus dolgok vannak ebben a könyvben, és próbálok valami személyre szólóan torokszorító témát találni, az az, hogy Maddyt nem hagyják felnőni a szülei - akit az anyja rendszeresen kilencévessé fiatalít a díjátadókon -, próbálják rálakatolni az aranyos (és kövér) kislány-skatulyát, nyugtatóval, marihuánával kínálják és a ködös, zen-hippi zagyvaságaikkal traktálják, miközben egészen hihetetlenül tesznek rá. Maddy a Pokolban újjáteremti magát, és az lesz, aki a rányomott rózsaszín cukormáz alatt fuldoklik. Igazi, hamisítatlan byroni hős.:) Új énje nem jobb, mint a ráerőszakolt régi, sőt - cseppet sem bájos vagy kedves, de száz százalékban a sajátja.

Ui.: Már csak az édességmániám miatt is biztos, hogy a Pokolra kerülök, de muszáj leszögeznem, hogy utálom a korpás muffint, a kölesgolyót, az extrudált kenyeret és a puffasztott rizsszeletet.

Eredeti cím: Damned
Folytatás: Halálraítélt
Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2012
Fordította: Sári B. László
Ár: 3000 Ft


2 megjegyzés:

  1. "Fusd csak körbe szombatonként a víztározót és rágcsáld nyugodtan a korpás muffinodat, te biztosan nem fogsz meghalni." Hát ezen visítva röhögök :)))

    VálaszTörlés
  2. Mondom én, hogy vicces könyv.:))

    VálaszTörlés