Ebbe a listába a teljes menazsériát mutatom be
Alice Hoffman - aligha kell elemeznem, miért. Teljesen elbűvöl hétköznapi mágiájával, a gyönyörű szóhasználatával, sajnos méltatlanul mellőzik a magyar könyvpiacon.
Olvastam tőle:
A tizenharmadik boszorkány
Átkozott boszorkák
Itt a Földön
Hetedik mennyország
Audrey Niffenegger - bár írna gyakrabban! Az első regénye erősebb (számomra), mint A Highgate temető ikrei, de mindkettő nagyon különleges, egyedülálló történet, imádom, ahogy ennek a nőnek működik az agya.
Olvastam tőle:
Az időutazó felesége
A Highgate temető ikrei
Carlos Ruiz Zafón - szintén egy általam agyondicsért író, aligha kell bemutatnom. Imádom a regényei hangulatát, olyan érzéseket szólaltatnak meg bennem, amit egyetlen másik szerző sem.
Olvastam tőle:
A szél árnyéka
Angyali játszma
Dennis Lehane - igen, "csak" krimiket ír, de azokat szerintem nagyon jól. Isteni a humora, a leírások jó része szinte költői, a szereplői pedig olyan színes egyéniségek, mint egy-egy véraláfutás.
Olvastam tőle:
Vihar-sziget
Egy pohárral a háború előtt
Sötétség, fogd meg a kezem
Hideg nyomon
George R.R. Martin - ez a pókhasú szadista állat néhány éve átrendezte a világképemet Westeros tekintetében, ill. arról, hogy milyen egy jó történet ideális befejezése.
Olvastam tőle:
Trónok harca
Királyok csatája
Kardok vihara
Lázálom
Joyce Carol Oates - bűn, de neki is csak két regényét olvastam eddig; a Napforduló a maga női pszichopataságával teljesen a falhoz kent, a Bellefleur pedig új kedvenc regény lett, elképesztő, milyen komplex történet.
Olvastam tőle:
Napforduló
Bellefleur avagy a családi átok
Karen Marie Moning - fene hinné erről a kényes mosolyú, fehér kosztümös nőről, hogy ilyen vagány sorozatot képes írni, mint a Fever.
Olvastam tőle:
Keserű ébredés
Álom és valóság
A hajnalra várva
Ljudmila Ulickaja - hm-hm, gondban vagyok, mit írjak róla. Nagyon... orosz, minden érzéssel, amit ez a szó kivált az emberből; gyengéd melankólia, szépiaszín nosztalgia váltakozik színes üvegcserepekként felcsillanó örömérzéssel.
Olvastam tőle:
Médea és gyermekei
Szonyecska
Életművésznők
Vidám temetés
Margaret Atwood - kicsit Oates-cal párosítom magamban, brutális ez a két nő. A kanadai írónőben talán a változatosságát szeretem a legjobban, bár a Fellélegzés még hátra van tőle, és persze alig várom a Guvat és Gazella megjelenését, ami a legelborultabbnak tűnik a magyarul megjelent (ill. ez esetben megjelenő) regények között.
Olvastam tőle:
Peter S. Beagle - szintén adósa vagyok egy könyvvel, mégpedig A karakoszki varázslóval, de A fogadós éneke akkora csalódást okozott, hogy azóta se mertem a közelébe menni. Az utolsó egyszarvú (amit egy csomó olyan barátom nem szeret, akinek adok a véleményére) és a Tamsin viszont kedvenc, a Tükörbirodalmak pedig nagyon-nagyon szeretős.
Olvastam tőle:
Az utolsó egyszarvú
Tamsin története
Tükörbirodalmak
Egy csendes zug
A fogadós éneke (négy csillag? Hát hülye vagyok én?)
Virginia Woolf - viszonyunk még rövid ideje tart, de rögtön bensőségessé vált Ginny nénivel, ahogy a becézésből is látszik. Elsöprő sikert aratott nálam, nem értem, hogy miért féltem tőle ennyire. Szintén két kötetes még, de már itt van nálam A pille halála - és azóta sikerült beszereznem az elsőként elfogyaszott Saját szobát is, szóval combosodik a gyűjteményem -, és alig bírom megállni, hogy ne ugorjak neki..
Olvastam tőle:
Saját szoba
Flush
Felvételiznek:
Szabó Magda - azért nem tettem még fel, mert csak két könyvét olvastam... igen, oltári ciki, tudom.
Salman Rushdie - teljesen elbűvölt A firenzei varázslónővel, alig várom, hogy eljussak A mór utolsó sóhajáig, jaj, és Az éjfél gyermekei-ig, állítólag az a legjobb könyve.
Ui.. tudjátok, milyen rohadt sok idő megformázni egy ilyen postot? Hörr, kiugrik a szemem.
:) MAgdit nyugodtan felveheted, zseni az a nő. És jé komment ;) (amiből én is ritkásan kapok)
VálaszTörlésoké, oké, elvonulok posztokat gyártani.:D
VálaszTörlésmajdnem mindegyikkel egyetértek.
ja, Joanne Harris véletlenül maradt ki...? :D
VálaszTörlésKedvenc írót még nehezebben avatok, mint kedvenc könyvet, és bármennyire szeretem valaki könyveit, nagyjából senkinek sem volt eddig esélye, hogy megközelítse Woolf-ot :) Olvashatok én bármit, nekem ő a marad az etalon. Hosszú ideje kapirgálja a trónja alapzatát (de csak azt) Simone de Beauvoir és Doris Lessing.
VálaszTörlésA kortársak közül akinek van esélyes bekerülni e hármas mellé, az Ulickaja. Gyakorlatilag mindent imádok, amit leír :)
A másik nagy esélyes Murakami Haruki, aki minden könyvével bebizonyítja nekem, hogy zseni, és meggyőz, hogy én vagyok túl földhözragadt, ha nem értem :) Nagyon szeretem a hangulatait.
Atwood és Oates nálam is versenyképes, de még nem kedvenc. Carson McCullers minden könyvével meg tud kicsit tépni, de ő meg a nagyon-nagyon jó, de nem szívesen újraolvasós kategória.
Ha kicsit kikacsintok a saját kultúrsznob álarcom mögül (ami nem vagyok :D ) akkor a szórakoztató irodalom berkeiből Joanne Harris kedvenc, tőle bármit szívesen olvasok és Neil Gaiman, aki írhat bármilyen gyengét (saját magához képest), még mindig jobb, mint a tucat fantasy-írók legtöbbje.
És bár még csak két könyvét olvastam ;) de előbb-utóbb kedvenccé avatom Baráth Katát, mert ugyan szórakoztató, ráadásul krimi, de okos és szellemes és ironikus és igazából én jobban szórakozom Dávid Veron kalandjain, mint bármilyen más szórakoztatóipari terméken :) Akkor meg mért ne lehetne kedvenc? (egyszerűen imádom ezeket a könyveket, na...)
Anaria: igen, sejtem, de a terjedelmes életműhöz képest rohadt kevés a két olvasott könyv, azért nem került fel:)
VálaszTörlés(Hoppegykomment! *kihalássza a zavarosból*)
Nima: várom:))
Harrisnek igazából a Csokoládécipője az, amit nagyon imádok, az kedvenc, még kell tőle olvasnom, hogy ide kerüljön:)
ilweran: dőreség, de elképzeltem, hogy Ginny néni ül egy szobortalapzaton, és de Beauvoir meg Lessing elszántan markolja a sarkait, Woolf meg kuncorászik, de ugye ez nem igazán illik hozzá.
Nekem Ulickajától az Életművésznők nem igazán tetszett, de a többi olvasott könyve igen. Melyik a kedvenced? (Kérdezzek még ilyeneket?:)
Jaj, Murakamit még nem mertem olvasni, pdg itthon van a Kafka.
McCullers-től még csak A szomorú kávéház balladáját olvastam, azt nagyon szerettem, ezért vettem meg az Óra mutató nélkül-t, csak el is jussak odáig:) Meg hát Dél, naná, hogy érdekel...
Fú, Gaimant én elolvasom, kellemes történetek, de semmi több (bocsi).
Kata könyveit én is szeretem:))
Ú, na majd mindjárt én is megcsinálom a saját kis listámat :-) Tök jó ötlet ;-)
VálaszTörlésGinny nénin már tuti, hogy osztozunk, nekem is nagy kedvencem lett rögtön :-) Alig várom én is a többi könyvét!
Ulickaját meg Oates -t én mindig csak tervezem - mármint, hogy olvasok tőlük -, de eddig sose jött össze, mindig eléjük tolakodott más. És most megint megfogadom ezredszerre is, hogy "márpedig..." :-)
Alice Hoffman nálam még csak pályázik erre a címre, de A tizenharmadik boszorkány -t rajongásig imádtam!
Okés:))
VálaszTörlésTe mit tervezel tőle olvasni legközelebb?
Óó, pedig szeretni fogod őket;) Nyugi, én is így vagyok egy csomó íróval, sajnos...
Szerintem a többi könyvét is szeretni fogod, az Átkozott boszorkák hasonlít a 13.-ra, a Hetedik mennyországban kevés a varázslás, de szintén jó, az Itt a Földön pedig az Üvöltő szelek parafrázisa.
Amadea: Ha dőreség is, nagyon jól szórakoztam rajta :) és ne hidd, hogy Woolf-tól távol áll a humor, szerintem értékelné...
VálaszTörlésKedvenc Ulickaja egyértelműen az Imágó. Eddig mindig problémáztam azon, hogy én jobban szeretem a rövidebb írásait, a regények mindig kicsit szétestek nekem, ez viszont a kaleidoszkopikus felépítése miatt nagyon betalált. Meg hát a téma, benne van minden, ami az eddigiekben szétszórva - irodalom, politika, történelem, emberi kapcsolatok és az a nagy orosz lélek... Imádom azt a könyvet! :) De nekem minden tetszett eddig, amit tőle olvastam, egyedül a Kukockijnál rezeg a léc, de nem vészesen.
Ilweran: akkor örülök:)) Szerintem is, jó humora van.
VálaszTörlésAz Imágót még nem olvastam, de egyszer majd fogom (ahogy annyi minden mást is). De rég olvastam már Ulickaját...