Azért nem kellett annyira félteni:
![Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_436145.jpg?1490945263)
![Zadie Smith: NW](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_434937.jpg?1490195980)
![Sarah Waters: A szobalány](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_435728.jpg?1490690750)
![Joan Didion: A mágikus gondolatok éve](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_434940.jpg?1490196876)
![Sarah Andersen: Puha Boldog Puffancs](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_435294.jpg?1490375926)
![Virginia Woolf: Saját szoba](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_434941.jpg?1490197152)
Tulajdonképpen felesleges a könyvfesztes post után ismét bemutatni őket, de rend a lelke mindennek. A mágikus gondolatok éve kivételével mindegyik könyvet nagyon vártam - a PBP-t már el is olvastuk vicomte-tal, a Gabo novelláskötetét pedig tegnap éjszaka kezdtem el, alig vártam, hogy megjelenjen. Zadie Smith NW-je a valóságban nagyon szép, UV-lakkos és élmény tapogatni, kicsit nosztalgikus ez a fekete-fehér-piros dizájn az Európától. A szobalány ugye régóta érdekelt, csak nehogy pofára essek vele, a Saját szobát meg kiadóbiztatásként vettem meg, hátha követi a többi Virginia Woolf (nem mintha nem lenne meg az összes, de annyi fos jelenik meg évente, hogy egy VW-életmű a minimum ellensúly).
Érdekes, hogy vásárolni nem volt kedvem, de a fenti könyveknek nagyon örülök. Tegnap este nyígtam a könyvespolcok előtt, hogy VCs-t kellene olvasni (eggyel le vagyok maradva a tervezetthez képest), de a Strahan és A szobalány annyira csábított, hogy önkínzás lett volna tovább tologatni őket.
Áprilisban többet is olvastam, mint a korábbi hónapok során, de a minőség fordított arányban állt a mennyiséggel.
![Katherine Mansfield: Egy csésze tea](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_35711.jpg?1395354816)
![Luis Sepúlveda: Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_149642.jpg?1395401315)
![Saul Bellow: Sammler bolygója](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_174966.jpg?1395413491)
![Jung Chang: Vadhattyúk](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_353478.jpg?1433835770)
![Egyszervolt illatszerek 's azok kicsinyke flaskái](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_401026.jpg?1471783057)
![Anna Gavalda: Kis kiruccanás](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_81845.jpg?1395369730)
![Sarah Andersen: Puha Boldog Puffancs](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_435294.jpg?1490375926)
![David Mitchell: Felhőatlasz](https://moly.hu/system/covers/normal/covers_216340.jpg?1395444322)
A Sepúlvedáról már megemlékeztem pár sorban, továbbra is feledhető könyvnek tartom, de legalább nem kísért tovább. Az Egy csésze tea, az übercuki illatszeres üvegcsés és a Puha boldog puffancs nagyon jó volt, ahogy a Sammler bolygója is (csak az a pár iszonyúan unalmas rész ne lett volna). A Vadhattyúk még lelkiismereti tárgyalás alatt áll, a Kis kiruccanás kurvára felcseszte az agyam, ezért a Felhőatlaszért nyúltam, arra volt szükségem, hogy egy vaskos kötet lenyugtasson.
Szerettem volna, ha a hónap végéig mindegyikről tudok írni, de miután felfedeztem, hogy még a márciusban olvasott Nagyrészt halott is kimaradt (meg a Fekete Dália...), esélytelen volt. Sebaj, majd szép lassan érkeznek, valamint próbálok visszaállni a "kevesebb, de nagyon jók"-tendenciára, mert az elmúlt két hónapban ijesztően megnőtt a kihagyható olvasmányok száma.
A többiek áprilisa:
Dóri
Nikkincs
Nokedli
Nita