Fecnik 5.

Annyira kitört rajtam az introvertáltság, hogy még bejegyzést sincs kedvem írni, úgyhogy kirakom ezt a régóta hízó piszkozatot. Jesszus, néhány könyv még tavalyi.:D

Alma H. Bond: Ki ölte meg Virginia Woolfot?
Mivel nem értek a pszichológiához és csak három könyvet olvastam Ginny nénitől, vajmi kevés okosat tudok mondani a könyvvel kapcsolatban. Tetszett, hogy Bond mindössze hipotéziseket állít fel bizonyos témákkal kapcsolatban és hogy a művein keresztül próbálja értelmezni az írónő viselkedését, lelki alkatát és öngyilkosságát. Itt-ott színpadiasnak éreztem a stílusát, és eleve a címet, továbbá a magyar kiadásnak nem ártott volna még egy átfésülés, de ezekkel együtt is pozitív az olvasmányélményem.

Charles Dickens: Karácsonyi ének
Nem vagyok híve az olvasmányok aktuális helyzettel való összehangolásának, de a Karácsonyi ének is olyan könyv, amit egyszer illik elolvasni, ráadásul rövid és nem is rossz. Nem fogom minden évben újraolvasni és nem lesz a kedvencem, de elnyammogtam rajta.

Finy Petra: A fűszerkatona
A Molyon láttam meg Szegedi Katalin egyik, a mesekönyvhöz készült illusztrációját (itt többet is megnézhettek) és ment a parancs az agyamnak: kell. Legnagyobb meglepetésemre PuPillától megkaptam karácsonyra ezt a gyönyörűséget, rögtön el is olvastam. Hét földrész meséi szerepelnek a kötetben, van köztük szép, szomorú és vidám is. Hahh, kell az összes ilyen mesekönyv nekem!

George R.R. Martin - Jonathan Roberts: The Lands of Ice and Fire
A kedves egyik karácsonyi ajándéka, esküszöm, hogy nem voltam tudatában az ISBN-számnak! Karácsony környékén "elolvastuk" ezeket a szép, nagy térképeket, ahogy elnézem, az összes fontosabb helyszín kapott egy-egy térképet.

Carlos Ruiz Zafón: The Rose of Fire
Na, ez már idei olvasmány.:) Pár oldalas, Zafón-hangulatú mese, tovább fokozta az újraolvasás vágyát. Az Amazonról ingyér le lehet tőteni.

Ljudmila Ulickaja: Történetek állatokról és emberekről
Avagy nagyon emberi viselkedést mutató állatokról. Jobban tetszett a második kötetnél, kevésbé találtam sötétnek a hangulatát... meg, khm, jobban szeretem az állatokat, az tény. Az első mese eszembe juttatta az egyik gyerekkoromban látott mesét, az volt a címe, hogy Téli mese.

Ljudmila Ulickaja: Történetek gyerekekről és felnőttekről
Inkább életképek voltak számomra, mint mesék. Jellegzetes, orosz életképek, olyan áttetsző szomorúság szövi át, ami Ulickaja sajátja, ha mesét ír, ha regényt.

Ursula Jones - Sarah Gibb: A királykisasszony, akinek nem volt birodalma
Első látásra beleszerettem. A rajzok gyönyörűek, a mese nem bugyuta, és még humora is van. A Könyvfeszten alig bírtam megállni, hogy ne vegyem meg.






Kieg. megj.: a blogspot megint nem engedi kirakni az összes címkét, így a kiadókat kénytelen voltam lehagyni.

Tündéri szeretők

"Ezen alkalmakkor Mr. Chirrup kihasználja a lehetőséget, hogy agglegénysége miatt ugrassa barátját, aki pedig azzal vág vissza, hogy Mr. Chirrup házas állapotán élcelődik, amikor is a társaságban lévő hajadon hölgyek majd' megszakadnak a nevetéstől. Már nemegyszer megfigyeltük, hogy ezek a hölgyek ilyenkor milyen pillantásokat vetnek a nőtlen barátra, és ez meggyőzött minket arról, hogy a barát helyzete egyáltalán nem tekinthető biztonságosnak. Valójában egyetlen agglegény helyzetét sem tartjuk annak, aki ismerős házaspárokat látogat, házasságról szóló vicceket süt el, mivel bizonyos, hogy ezek a fiatal emberek csapdák, hálók és számtalan kelepce között lépdelnek, és sokszor még mielőtt észbe kapnának, azon veszik észre magukat, hogy ott térdepelnek az oltár előtt, és igennel válaszolnak a kérdésre, kívánják-e M. vagy N. kisasszonyt törvényes hitvesükké fogadni."

Charles Dickens: Feljegyzések fiatal párokról
Értékelés: 4 élcelődés az 5-ből

Igen régen olvastam ezt a könyvet, és a lustaságom kívül nem tudok más okot elképzelni, miért húztam idáig a beszámolóját, de sebaj, végre idáig is eljutottam.
A kis szépséget nyugodtan tekinthetjük az első Dickensemnek, mivel zsenge koromban nem fejeztem be a Twist Olivért - akkoriban még nem voltam rutinos olvasó, bele-belekezdtem könyvekbe, aztán félbehagytam őket -, amely kicsit ironikus, tekintve azt, hogy Dickens művei mekkora formátumban szoktak megjelenni, ez pedig mindössze kilencvenkét oldal. Ráadásul ez nem regény, hanem 11 gúnyos-humoros karcolatocska (vagy valami ilyesmi), keretes szerkezettel ellátva. Az írás oka Viktória királynő eljegyzése volt, amely az író szerint rendkívül virulens és az agglegények jobb, ha vigyáznak magukra, különben az idézetben jelzett szörnyűség történik meg velük.

Sokat nem tudok mondani a kötetről, humoros, élvezhető írásokat olvashatunk, a Befejezést kivéve, melyben az író... hoppá, nem tudom, hogy spoiler-e, de inkább nem írom le:) Nekem körülbelül egyformán tetszettek a bemutatások, kezdve az ifjú pártól az illemtudó és szenvtelen páron át az idősekig. Azt nem tudom eldönteni, hogy a Dickensszel való ismerkedéshez tökéletes választás-e, de a bátortalanoknak mindenképpen ajánlott, és nemcsak a mérete miatt.

"Az önző pár már keresztülment minden fajta sorscsapáson, megtapasztalt minden élvezetes és fájdalmas érzést, melyre emberi természetünk csak hajlamos lehet. Nem valószínű, hogy az ember olyat mondhat, ami ne lenne számukra nyilvánvaló, vagy bármi olyasmit írhat le nekik, amit még soha nem éreztek. Ez a pár minden volt az életben, csak akasztott ember nem. Néha kísértésbe esünk, hogy azt kívánjuk, bárcsak azok is lettek volna, de ez csak nagyon-nagyon ritkán fordul elő, amikor kivételesen szívtelen hangulatban vagyunk."

A borító pedig gyönyörű, visszafogott, mégis mutatós, dilis dolog, de imádom nézegetni.

Eredeti cím: Sketches of Young Couples
Kiadó: Artemisz
Kiadás éve: 2012
Fordította: Signorelli Gabriella
Ár: 2600 Ft
A kiadó honlapja