"Küldök holmi aprólékos silány magyar verseket."

"Ne trombitáljon az ítélet napján az arkangyal, hanem csókokat csattogtasson. Arra a hangra következik a feltámadás."
(Bírom a szerelemittasult Jókait. Képzeljük el a lángpallosú, félelmetes arkangyalt... itt a világvége... és az angyal elkezd vészes sebességgel mindenkit összepuszilgatni.)

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Értékelés: 5 selyemszalag az 5-ből

Nyáry Krisztián kötete kapott hideget-meleget a megjelenése után, a maró gúnytól a csodás lelkendezésig terjed a reakciók palettája. Bevallom, nem akarok az olyan véleményekkel foglalkozni, amelyeket a szerző a második kötet előszavában említ: "nincs tudományos relevanciája", "veszélyes", a tudományos nyelvhasználat hiánya és hasonló, számomra érthetetlen megjegyzésekkel. Ez nem egy irodalomtörténeti szakmunka, hanem egy szerelmi képeskönyv, nincs benne fennkölt irodalmi eszmefuttatás - ami évekkel ezelőtt nem kis válságot okozott az irodalommal való kapcsolatomban -, szeretem annak tekinteni, ami: laza kikapcsolódásnak némi rácsodálkozással, eredményeként egy oldalnyi jegyzettel, amelyben versek, könyvek szerepelnek. Nem biztos, hogy mindet el fogom olvasni, de legalább feléjük nézek.

Vegyük például ezt a Berzsenyit. Világéletemben ki nem állhattam, a versei többségét unalmasnak találtam és emberként se volt szimpatikus. Látom magam előtt: jól megtermett, bikanyakú paraszt gazda, egy díszes tollú kakas (nem páva, nincs meg benne a hozzá szükséges túlfinomultság), aki peckesen sétálgat a szemétdombján, és minden nőt az udvartartásába való tyúknak néz. De a Lollihoz c. verse icipicit enyhített a szigorú ítéletemen - ami nem azt jelenti, hogy emberként nem vetem meg továbbra is, de azt elismerem, hogy van néhány verse, ami egész jó:

Lolli! deli kellemiddel

A rózsára homályt vetsz,

S szívégető szemeiddel

Belém ezer tőrt nevetsz.

Szebb vagy te, mint a szép Hébe

A Dörgő lángölében,

Szebb, mint a szép Erycene

A kellem bájövében.

Képed szelíd vonásiban

Szerelmek nyíladoznak.

Tested minden mozgásiban

Tündérek múlatoznak.

Szép, mikor édes éneked

Szirénhangja zengedez,

S angyali érzékeny szíved

Harmoniát ömledez.

Szép, mikor pihegő kebled,

Mint egy galamb, epedez,

S lankadó nefelejcs-szemed

Harmatgyöngyöt görgedez.

Szép vagy te, mikor csintalan,

Mint könnyű Zephyr, játszol,

S titkaidról vigyáztalan

Le-lereppen a fátyol.

Szép, mikor a gerjedelem

Andalodásba merít,

Szép, mikor a szűz szemérem

Bíborlángszínbe borít.

De Lolli! a test szépségét,

Hidd el, csak úgy imádom,

Ha a szép lélek épségét

Tiszta kebelbe látom.

Ha angyali leplegidben

Angyali szív verdegél,

Nemes tűz ég ereidben,

S lelked a porból kikél.

Igazából ugyanúgy alakult a kötethez való viszonyom, mint az elsőhöz: jólesett vele bekucorodni a kanapé sarkába és elmerülni néhány regényes történetben. Voltak köztük meghatóak, például Batsányi János és Baumberg Gabriela szerelme, vagy Márai Sándor és Matzner Lola kapcsolata - utóbbiról nem feltételeztem volna ilyen odaadó szerelmet a sokak által rebesgetett nőgyűlölete miatt. Polcz Alaine életén, férfiasan bevallom, elpityeredtem, annyit szenvedett ez a nő, mégsem veszítette el a jóhiszeműségét, a kedvességét, az életbe vetett hitét.
Molnár Ferenc és Vészi Margit kettősét nagyon nem értettem, de a sértett önérzetek összecsapásából megszületett a Liliom, Molnár Ferenc legjobb színműve, számomra nagyon fájdalmas történet volt. Az első kötetben szintén helyett kapott az író, és Az üvegcipő hátteréről kapunk információkat.

A könyvet köszönöm a Corvina kiadónak, nélkülük nem tudtam volna ilyen hamar elolvasni.:)

Kiadó: Corvina
Kiadás éve: 2013
Ár: 4500 Ft
A szerző Facebook-oldala

Így szerettek ők

"Életük végéig mély barátságban maradtak, Balázs újra megnősült, Ágnesnek nem volt többé szoros kapcsolata senkivel. Személyes érzelmeit csak egyszer tárta fel mások előtt. Egy nemzetközi írókonferencián Jeruzsálemben járt, ahol a szünetben néhányan elmentek megnézni a siratófalat. »Megérinthetem?« - kérdezte kísérőjétől. - »Tudod, Szerb Antal helyett.«
És elsírta magát, miközben megérintette a falat."

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Értékelés: 4.7 akármi az 5-ből


Tudom, hogy sokan fújnak erre a kötetre, mert bulvár - még ha irodalmi is -, és milyen dolog már kiteregetni a költők, írók szerelmi és magán(y)ügyeit. Ezt mások is megtették korábban, az elkövetőket mégsem ostorozzák, és ha nem teszik meg, nem olvashatnánk a vízigótokról Nemes Nagy Ágnes Amerikai naplójában vagy Szabó Magda gyötrelmes, síron túli szerelméről a Liber Mortisban (melynek kiadásából a kényes, magánéletet sértő részleteket kihagyták), és valószínűleg valamennyi irodalomművelő tisztában volt a titkok, a magánéleti ügyek nyilvánosságra kerülésével. De, szerintem azóta nem érdemes ezen zúgolódni, amióta kiadták a Szabad-ötletek jegyzékét, és amelyre jellemzően azok vetették rá magukat, akik egyébként a közelébe nem mentek József Attilának, de látni akarták a leírt trágárságokat. Pfuj, ez az undorító, a bulvár mocskos oldala, nem az, amit Nyáry Krisztián követett el.
Én szeretek ilyesmikről olvasgatni - mondjuk Szerb Antal halálát illetően szívesen maradtam volna boldog tudatlanságban (puskatussal verték agyon, miután nem bírt tovább dolgozni a munkatáborban), és arról is szívfájdító volt olvasni, hogy a halott Radnóti zsebében megtalálták a felesége gyerekkori fényképét. Néhány emberrel ellentétben engem nem haragított meg azzal, hogy megcsalta a feleségét - mert ez, bár nyilvános, tudott dolog, az ő magánügyük, és ezt úgy tisztelem meg, hogy nem mondok felette ítéletet. Mert nem akarok, és valójában nem érdekel.
Egyedül az számított, hogy este, fáradtan, amikor bekucorodtam a kanapé sarkába, ölemben ezzel a képeskönyvvel (nem tudok rá másként gondolni), teljesen elmerültem a kis anekdotákban, klisé, de örültem, nevettem vagy éppen nagyon szomorú lettem a történetektől. És, ami a leginkább számított, az az volt, hogy irodalomszaga volt, amit utoljára a középiskolában éreztem, az egyetemen alig-alig. Nem szeretem a kifacsart nyelvű, intellektuális gőzbe burkolózó tanulmányokat, amik tudománnyá akarják erőszakolni az irodalmat. Itt a kétszer kettő legtöbbször öt, vagy nyolc, tíz, száz, de a legritkább esetben négy, nem lehet szoros keretek közé szorítani - de ez csak az én véleményem, ha egy pedáns bölcsész olvasná ezt a véleményt, biztos a plafonba akadna az orra.
Ugyanezen okból nem szeretek hivatalos recenziókat írni, és már nem is nagyon tudok, de befejezem a nyavalygást és inkább ide bökök néhány érdekességet a kötetből:
- Böhm Aranka telefonbetyárkodással ismerte meg Karinthyt;
- Tersánszky Józsi Jenő öngyilkos szándékkal vetette le magát a hídról, de közben meggondolta magát, fejesugrássá változtatta szándékát és tapstól övezve kiúszott a partra (ezt nehezen tudom elhinni, de mindegy);
- Ugyanez az úriember nagy szoknyavadász volt (ezt már elhiszem:), és egyszer, amikor alsónadrág nélkül ment haza, és ezt a tényt Molnár Sári megállapította, felkiáltott, hogy "Te jó isten, kiraboltak!" Kedves Józsi, ez majdnem olyan rossz, mint amikor a pucér szerető a szekrényben azzal indokolja állapotát, hogy ő molyirtó és lerágták róla a ruhát;
- Az üvegcipő című színműben (amelyet idén olvastam) Molnár Ferenc Siposban saját magát, Fedák Sárit Adél figurájában, Darvas Lilit pedig Irma karakterében örökíti meg;
- Nemes Nagy Ágnes mester-tanítvány kapcsolatban állt Szerb Antallal. Azután is kapcsolatban maradtak, hogy Ágnes megismerkedett Lengyel Balázzsal. Szerb Antal, aki sejtette, hogy NNÁ plátói szerelmet érez iránta, azt mondta tanítványának, hogy ha telefonál neki, nyugodtan szólítsa Marikának (annyira édes ez a fickó);
- Amikor Lengyel Balázs kiszabadult a hadifogságból, Ágnes két napig utazott egy vonat tetején, hogy találkozzanak.

Kiadó: Corvina
Kiadás éve: 2012
Ár: 4500 Ft (nagyon drága és nagyon szerencsésnek éreztem magam, amikor megnyertem Egykönyvmoly játékában)
A szerző Facebook-oldala, ahonnan az egész indult

Rövidkék

Idén már sokat olvastam - tizennyolc könyvet -, de van köztük néhány, amiről érdemben csak pár szót tudok írni, ezért egy postban elintézem őket. Kitört rajtam a kényszeres blogírás, na.

1. Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló
Értékelés: 3 felhőkarfiol az 5-ből

Nokedli nővérem vízigótos idézete miatt kezdett el érdekelni a könyv, egyébként ez volt az első, amit a Panni nevű e-book olvasómon elolvastam. :) Sajnos nekem közel nem tetszett annyira, mint kedves pajtásomnak. Olyan... régi idők depressziója árad belőle, nem tudom, miért érzem így, de nagyon lehangolt, vagy csak átjött NNÁ elveszett hangulata. Ez nem tudatos írói szerkesztéssel ellátott, naplónak álcázott regény, hanem valódi napló, sokszor csak odavetett gondolatok vázlatos hangyasora. Az összkép ellenére nem bánom, hogy átrágtam magam rajta, nagyon jó gondolatok vannak benne és emiatt kezdtem el érdeklődni Nemes Nagy Ágnes versei iránt.
"Az olvasás mint életforma. – Itt úgy érzem magam, mintha állandóan viszketnék és nem tudom megvakarni. Könyvhiány."

Kiadó: Századvég

Kiadás éve: 1993

Ár: 800 Ft-tól

2. Rónai Pál (ford.): Brazília üzen

Értékelés: 3.5 akármi az 5-ből

Szintén Nokedli volt a katalizátor, pontosabban Cecilia Meirelles verse, amely felettébb tetszetős volt, és úgy döntöttem, kíváncsi vagyok a teljes válogatásra, ha már van Pannim (ennek ellenére monitoron olvastam el, hülyegyerek). A kép nagyon vegyes, ráadásul 70 oldal mindössze, lóbetűkkel, hamar el lehet olvasni. Vannak köztük nagyon szépek, majd beidézem azt a néhányat, ami különösen tetszett, de sok versnél úgy éreztem, eléggé kezdetleges, mintha egy jó tollú tinédzser első zsengéit olvasnám. A kötetből vagy 16 oldalt a fordító előszava tesz ki, amelyben szóba is kerülnek ezek a problémák.

Kiadó: Vajda János Társaság

Kiadás éve: 1939

Fordította: Rónai Pál

Ár: 1300 Ft-tól

3. François Trassard - Dimitri Casali - Antoine Auger: Magánélet a Napkirály korában

Értékelés: 3 alsószoknya az -ből

Óanyám, ezt még tavaly olvastam! Amikor megjelent a Magánélet-sorozat, erre a részére voltam a legjobban kíváncsi, de a tudásszomjam nem elégítette ki a kötet; tulajdonképpen egy szép képeskönyv, mutatós képekkel, minimális szöveggel, amely ráadásul nem is olyan információdús, bemutatja az étkezési szokásokat, a tanulást, a házassági procedúrát, stb., de nem lettem sokkal okosabb.

Eredeti cím:

Sorozat: Magánélet 9.

Kiadó: Corvina

Kiadás éve: 2012

Fordította: Horváth Ágnes

Ár: 1690 Ft

4. E. Kovács Péter: Magánélet Mátyás király korában

Értékelés: 4.6 aranypénz az 5-ből

Ez a kötet már sokkal jobb volt, mint a testvére, nemcsak szép, hanem okos is, ráadásul szórakoztató! Ha jól látom, a szerző Hétköznapi élet Mátyás király korában című könyvéről van szó tulajdonképpen - és ez is egy sorozat része, újrakiadásról lenne szó? Bocs, lusta vagyok utána nézni, és annyira nem is érdekel -, csak új kiadásban, a sorozatba illesztve. Szívesen citálnék idézeteket, de a jegyzetem a kötetben van, a kötet pedig otthon, az én türelmetlenségem viszont itt, legfeljebb később kiegészítem ezt a semmi bejegyzést.

Ui.: egy szemtelenség: az új kiadás jóval olcsóbb, több mint ötezer forint a különbség, ha a bolti árakat vesszük figyelembe.

Sorozat: Magánélet 1.

Kiadó: Corvina

Kiadás éve: 2012

Ár: 1690 Ft

5. Sylvia Plath: Sylvia Plath versei

Értékelés: 4.89 méh az 5-ből

Ez a kis verseskötet volt a legjobb olvasmányélményem eme páriák közül. Más okból is jelentős: nála kezdett mocorogni bennem az érzés, hogy rendesen neki kellene állni verseket elemezni, mármint nem iskolás módon, hanem egy saját utat járva. Emellett rájöttem, mekkora segítség számomra, ha a versek olvasása előtt utánanézek a szerzők életének, sajnos ebben az esetben fordítva történt, de Sylvia Plath életrajza így is sokat segített az utólagos értelmezésben, például a méhmotívum esetében, ugyanis az apja méhész volt.

Volt néhány darab, amivel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni, legszívesebben kiidézném egy másik bejegyzésbe és megkérdezném, szerintetek miről szól, de képzelem, mekkora lenne az érdeklődés, úgyhogy maradok magamnak. Viszont sok más verset bekönyvjelzőztem (igen, ez is panniolvasás volt), amelyeket ki fogok tenni a blogra és ha egyszer eljutok a könyvtárba, irgalmatlanul rávetem magam Plath életművére, nagyon érdekel az élete és a művészete.

Ja, és újfent megerősödtem abbéli meggyőződésemben, hogy szeretem Tandori Dezső versfordításait.

Eredeti cím:

Sorozat: Lyra Mundi

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2002 

Fordította: Báthori Csaba, Ferencz Győző, G. István László, Géher István, Gergely Ágnes Hajnal Anna, Imreh András, Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, N. Kiss Zsuzsa, Nemes Nagy Ágnes, Szabó T. Anna, Tandori Dezső

Ár: nem lehet kapni (?), úgyhogy passz