Válogatás

Ezúttal semmilyen tematikai meghatározás nem vezetett:

Amanda Foreman: A hercegnő

[post]

Emlékszem, egy vizsga után betértem a Szépséghibás Szandiba (más kocsmába járt, én könyvesboltba) és hirtelen ötlettől vezérelve leemeltem a polcról. Kicsit tartottam tőle, mert láttam, hogy nem éppen könnyed, történelmi romantikus regényről van szó, de nagyon jó pillanatban találkoztunk, még a politikai részek is képesek voltak lekötni.

Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom

[post]

Na, ez már ultrakönnyű, az általam nagyon favorizált Délen játszódik, természetesen forróságban, úgyhogy ideális nyári olvasmány.

Joyce Maynard: Baby Love

[post]

A mai napig nem tudom eldönteni, mennyire tetszett a könyv, valahol a közepes táján ingadozom. Jó volt, mert egy olyan oldalát mutatta meg az anyaságnak, amit a habosbabos, édibédi pocaklakós cikkek meg könyvek soha nem említenek, másrészt annyira idegen volt tőlem ez a környezet, ez a mentalitás, hogy nem tudtam átérezni. De az olvasás megbánásától nagyon messze vagyok, sőt, szerintem megéri azt az egy-két délutánt.

Karen Joy Fowler: A Jane Austen Könyvklub

[post]

Ez a könyv azért volt számomra nevezetes, mert idilli nyári napokat idéz, kicsit a könyv hangulata is ilyen, valahogy megnyugtatott. Ültem a szobában, ölemben aludt a három kismacska (a negyedik egy dobozban, melegítőpárnán), és semmi gondom nem volt.

Tom Wolfe: Én, Charlotte Simmons

[post]

Ez a könyv baromira idegesített, pontosabban Charlotte-ot tudnám a mai napig úgy megrázni, hogy a fogai körmérkőzést vívjanak a bennmaradásért, olyan mérhetetlenül dühös vagyok rá, ezért is ajánlom - nem rossz könyv ez, tulajdonképpen egy fontos problémára hívja fel a figyelmünket.

Válogatás 2.

Ez a post vasárnap hétfőn fog megjelenni, de valójában szombaton írtam, a kedves laptopján, miközben várom, hogy megfőjön a krumpli.
[Ebéd letudva, már csak valami édességre lenne szükségem, de a pasim fakír, és nem tart bőséges készletet.]
Egyébként az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha megint írnék személyes blogot (de nem fogok, ez csak elméleti elgondolás) - ugyanis a Veszedelmes viszonyok-post nézettsége még mindig a béka animális pólusa alatt mozog (58), ellenben a Sweet home ismét (165) és a Most pedig libás (131) ehhez képest elég magas számot produkál.

De elég a zagyvaságból, inkább ajánljak már néhány régebben olvasott könyvet, aztán menjek aludni, mert sikerült egy újfajta migrént kitenyésztenem.

                                                          
Sylvie Matton: Én, Rembrandt lotyója - szépirodalmi igényességű, depresszív hangulatú szöveg művészetről, megaláztatásról, szerelemről, halálról Rembrandt szerelmének szemszögéből. Néhány ponton iszonyatosan feldühített Hendrikje, de ettől függetlenül nagyon szerettem olvasni. [post]


                                                           
Susanna Jones: A csendmadár - szintén nem egy vidám történet. Japán mániásoknak és Japán fóbiásoknak is ajánlom. [post]


                                                           
Susan Kay: A fantom - ezt tényleg nem ajánlottam az előző ilyen postban? Hahh, balgaság! Imádom ezt a könyvet, évekig a legmagasabb polcon csücsült, kitűnve a többiek közül, mégis, évekig nem támadt ingerenciám, hogy elolvassam. Pedig tudhattam volna, hogy ami janeeyre-nek tetszik, az általában nekem is... Olyan ez a regény, amilyennek Az operaház fantomját mindig is elképzeltem. [post]

                                                          
Nina Killham: A hús bűnei - gasztroszatíra:D Na, ez túlzás egy kicsit, de nagyon humoros, nagyon finom ételekkel tarkított regényről van szó. [post].

                                                         
Kevin Brooks: Lucas - hardcore YA, szerelem meg egyéb nyáladzás nélkül. Nem tudom, ma hogyan tetszene, de két évvel ezelőtt nagyon ütött. [post]


                                                        
Kálmán Mari: Talyigás Irma és az Ürdög - főleg annak az apropóján, hogy Könyvhétre jelenik meg az írónő új regénye, az Ecetudvar. Irmuska története jól adja vissza ennek a korszaknak a hangulatát, népi babonákkal, tanulságokkal vegyítve, ráadásul nem a fővárosban, hanem vidéken, úgy értem, az igazán vidéken, falun játszódik. [post]


Ui.: tanultam egy új szót: "bebugyizni". Neem, semmi erotikus tartalma nincs.

Mazsolák

Mostanában, a jó idő közeledtével nincs olyan nagy kedvem netezni, végre ott virítok a küszöbön, kezemben könyvvel, a napsütés kellemesen melegít, végre a mi orgonánk is virágzik, szinte megrészegülök, ahogy lifegő orrlyukakkal szipkázom be halványlila illatát [ez itten egy nagyon béna szineztézia, kéretik nem röhögni].

Az alábbi ötletet Nimától loptam, melynek keretében olyan könyveket kellene bemutatnom, amik nem mai csirkék, de, bevallom, van köztük egész friss is, de nem villog a reflektorfényben, nem jön fel egy napon belül 32-szer a Molyon a frissben, nem kerül ki tíz blogra két héten belül, nem készítettek belőle drága, de gagyi filmet, magyarán nincs az emberek arcába nyomva.


                                                           

Marisa de Los Santos: És besétált a szerelem

[post]

Ez a könyv nagy kedvencem és nagy vesszőparipám, mindig visongok egy sort írásban, amikor valakinél meglátom, hogy olvassa vagy pozitívan nyilatkozik róla:) Olyan finom, könnyed történet, ízek, színek, illatok pasztellkavalkádja, még ha a nyálasnak tűnő cím nem is ezt sejteti. Sajnos a folytatása nem jelent meg, és csak egy picit enyhít a bánatomon, hogy cinnamonnak nem tetszett, mármint hogy nem maradtam le semmi egetrengetőről. Bár még elolvashatom...

                                                           

Arthur Japin: Casanova menyasszonya

[post]

Szegényke megjelent az Európánál, és kábé ennyi, nem emlékszem, hogy emberek tömege kapkodott volna utána, pedig több, mint egy szenzációhajhász történet, amely csak egy újabb bőrt akar lehúzni egy hírhedt személyiségről. Sok helyütt fáj, más részei szépek, Casanovától pedig falnak lehet menni, eh, pasik...

                                                       

C. Lake - F. Gilot: Életem Picassóval

[post]

Na, ez a könyv tényleg nem mai gyerek, azt se tudtam, hogy megírták, akkor fedeztem fel, amikor a film vetítési időpontjai után kutattam a port.hu-n, rögtön meg is rendeltem. Rémlik, hogy voltak benne kissé unalmas részek, de az összkép kétségkívül pozitív: érdekes könyv egy érdekes nőről, egy érdekes művészről és egy érdekes kapcsolatról; de vajon tudta-e Francoise, hogy mibe vág bele? Hitte-e, hogy győzhet?

                                                         

Doris H'Almay: Név nélkül

[post]

Őt már csak azért sem nagyon ismerik, mert félig-meddig magánkiadásban jelent meg, ráadásul méretéhez képest elég borsos áron. Szomorkás, kisasszonyos stílusú történet egy magyar szerző tollából, aki civilben, ha jól emlékszem, állatorvos. Hihi, azt gondoltam, milyen merész leszek, hogy hangulatában a Jane Eyre-hez fogom hasonlítani, észlény Amadea belepillog a postjába, mit lát? "...aki szerette Jane Eyre Rochesterét, őt is kedvelni fogja." Cavinton.

                                                        

Jennifer Donnelly: Északi fény

[post]

Ezt a történetet nagyon szerettem, holott A tearózsa után valami ultrakönnyed romantikus könyvre számítottam, de az írónő kellemesen meglepett, nem néztem volna ki belőle, hogy ilyen regényt is tud írni. Ennek is nagyon erős atmoszférája van, leginkább ez maradt meg bennem, és persze a háttérben zajló eset, amely miatt elolvastam Theodore Dreiser regényét is.


Basszus, eltűnt a freeblogon lévő olvasmánylistának a vége, hát ez meg hogy a pékbe?! Grrrr, hát sose szabadulok meg ettől az idegőrlő munkától?!