Az ünnepek előtt és alatt nem nagyon volt időm virtuális társasági életet élni, mert a karácsonnyal súlyosbított kétlaki élet folyamatos figyelmet kíván, emellett ajándékokat üldöztem, öltöztettem (kész horror volt, amikor elfogyott a cellux
és a kötözőszalag), átadtam / útjára bocsátottam, ráncba szedtem egy lakást és egy házat, nagyon sok macskát, egy durcás fenyőfát és égősort, amelyet a macskák egy nappal később hazavágtak, és velünk ellentétben nekik sikerült csavarhúzó és kiskés nélkül kiszedniük az elemeket.
És ha még nagyon akarnék nyavalyogni, elmondanám, hogy megfájdult a derekam és a hátam, a kezem kisebesedett a takarítástól, a családi perpatvarok és problémák pedig átmenetileg kicsináltak. Ahogy egy másik blogger fogalmazott: szétbasz az ideg. Az első bekezdésben mondottakkal még nincs bajom, a szaladgálás meg a sikálás legyenek a legnagyobb problémáim.
De befejezem a hisztizést és sokkal részletesebben elmesélem, mennyien és mennyit munkálkodtak azon, hogy nekem örömet szerezzenek. Tiszta gruppen volt, annyian szeretnek:D
Először ötösben csaptunk egy karácsonyi partit a
Zsivágóban, nagyon szeretem ezt az alakulatot. Nem csinálunk semmi különöset, csak bevesszük magunkat egy kiszemelt helyre, eszünk, iszunk, beszélgetünk és nagyon törvénytelenül röhögünk, de éppen ez az összejöveteleink lényege, néhány órára kilépünk a hétköznapi órákból - nem mondom, hogy megáll az idő, mert piszok gyorsan telik - és jól érezzük magunkat. Foglalkozásunkat, életkorunkat, külsőnket stb., vagyis a felszínes jegyeket tekintetve nincs bennünk sok közös dolog, de az ötünk barátsága nagyon harmonikus és vidám, nincs szurkálódás, egymás háta mögötti kibeszélés, ahogy sokaknál láttam és sajnos tapasztaltam, valószínűleg azok nem is igazi barátságok.
[Ömlengés vége.]
Egyébként a Zsivágó nekem annyira nem tetszett, a helyünk kicsi volt, a székek rozogák és baromi kényelmetlenek, a forró limonádé rossz (de a Bambi nagyon finom, akárcsak a forró csoki - először a kis csésze elszontyolított, de a sűrűség és az íz kárpótolt), nem volt meggyes csokitorta és valószínűleg pat fogyasztotta el az utolsó adag chilit (mindezt szombat kora este...), egy idő után pedig fáztunk. Nekem a
La Delizia-
Cactus Juice párosítás volt a legnyerőbb, az előbbiben nagyon kedvesek a felszolgálók, ami nálam hatalmas előny, iszonyat finomak a sütik és az italok és imádom a kisasszonyos dizájnt. A Cactusban pedig imádnivaló az úri túrógombóc és itt röhögtünk a legnagyobbakat.
Az elsőt a kedvestől kaptam - egyszer, amikor a debreceni molyokkal a Szandiban barangoltunk, a többiektől elszakadva letelepedtem a
Liber Mortisszal az egyik puffra és addig olvastam Szabó Magda gyásznaplóit, amíg megjelent a látóteremben egy pár fekete félcipő. A tulajdonosuk nem felejtette el a könyvesbolti lapozgatásom, és most nyálbloggá alakulok, de nagyon szeretem ezt a csendes figyelmességét (is:), ami mindenre kiterjed, nemcsak néz, hanem lát is és foglalkozik is azzal, ami történik.
A
Guvat és Gazella pat ajándéka - ezt ő is megkapta, vicomte-tól -, mert tudja, hogy imádom Atwoodot és olyan jó voltam, hogy nem vettem meg az Európa akcióban (a
Liber Mortisszal együtt). Tőle kaptam még könyvutalványt is, meg egy nagyon aranyos cicás jegyzetfüzetet. Zafón a nagyon drága Nita ajándéka, szanaszét hatódtam tőle és
már el is olvastam, az értékét pedig nem csökkenti, hogy a történet nem tetszett annyira, mint az előzőek. Az
Árnyak és rémeknél nagyon izgatott voltam, ezt is meg akartam venni a 40%-os akcióban (még szerencse, hogy nem volt karácsony előtt), mert csomó jó szerző novellája szerepel a kötetben, köztük Alice Hoffmané (zászlólengetés). Hiába, fezer is tökéletesen választott:))
Én
Ráadásnapot,
Ready Player One-t,
A gyilkosság alkímiáját és
Finnugor vámpírt ajándékoztam nekik, ketten már elfogyasztották az ajszikat és
tetszetős értékelések születtek.
Köszönöm nektek, csodás este volt. Készültek képek is, valahonnan előkotrom őket, sok könyv és még több szaloncukor lesz rajtuk.
A másik személyes karácsonyozást
sztimi53-mal csaptuk, mindketten dögfáradtak voltunk, megtámadtuk a Mekit, még almás-vaníliás rétest vagy táskát vagy mit is kaptam tőle, a wrap és a kóla mellett azt is villámgyorsasággal eltüntettem. A nagyon tápláló és egészséges étkezés után kipihegtük magunkat és kegyetlenül megajándékoztuk egymást; én
Csokoládés barackot (!!!) kaptam tőle, ő pedig
Marija Morevnát, és tudtam, hogy tudja, hogy tőlem kapja, de ez timis könyv és kész:)
Jaj, PuPillával is találkoztam, tényleg! Mindketten piros kabátban voltunk, betámadtuk a
Gurut, ettünk palacsintát és salátát - tudom, hogy genyó vagyok, de nagyon büszke voltam magamra, hogy végre nem én vagyok az, aki nem bírja megenni az összes ételt -, aztán csomagolástépkedés. A
Csipkerózsika-álmot egyszer majdnem megvettem antikban, de a kedves állított szemöldökű, szemüveg felett rám pislantós tekintete megakadályozott a bűnözésben, a könyvtárban pedig csak a
Kitchen volt meg. Én a
Csúcshatást adtam Pillának, aztán elmentünk könyvesboltozni, fülbevalókat
kutuszni, ahogy
ő mondja:) Ő meglepődött, hogy három órát ücsörögtünk egy helyben, én nem, mert jó társaságban hamar elrepül az idő. Nagyon örülök, hogy megismerkedtem Pillával, virtuálisan évek óta ismerjük egymást, minden ismeretlen ismerőssel való személyes találkozás ünnep nekem, mert az avatár és a nicknév végre arcot és testet kap.
Hohó, jön a posta! De még mennyi! Szebbnél szebbek és többek!
A
Szalmaláng Neelától érkezett, imádtam az
Aranyesőt, biztos ez is nagyon jó lesz:) Az
Expressz ajánlott,
Száz történelmi tévhit és a
Harag-várak Nimától jöttek, igen, hárman! Kicsit elszégyelltem magam, mert én csak egyet küldtem (ráadásul kifelejtettem a szaloncukrokat a csomagokból:$), nem, nem hivatkozhatsz az év közbeni csomagokra, mert te meg négy skandikrimit küldtél nekem, és ezek csak azok, amik hirtelen eszembe jutnak!:) A
Megszületik augusztusban és a
Karácsonyi ének esetében is bűntudatom volt, ráadásul egy csomó apróság lapult mellettük, a sütiemberes könyvjelző a kedvencem,
Andiamo alkotta:) Andi, most nekem is piros a körmöm!
Heloise-tól egy nagy alakú, nagyon szép csomag érkezett, nem bírtam kivárni, és rögtön elkezdtem olvasni
Az emlékfoltozókat,
gyönyörűség volt. A
Zoo Citynél hiába törtem a fejem, ki lehet az elkövető, hát
Csenga! A
Gyöngyhomok szintén nagyon kívánós könyv volt,
Pöfivonattól érkezett.
Sajnos
suhakata képeslapját nem tudom megmutatni, de szépséges és saját készítésű, a bársonykék háttéren ezüst karácsonyfa és csillagok vannak, és Kata ír a legszebben a világon, olyan tökéletes gyöngybetűi vannak, hogy szinte legurulnak a lapokról.
Nagyon köszönöm mindnyájatoknak ezeket a csodás ajándékokat, szaloncukor, csoki, süti, körömlakk, könyvjelző, képeslapok, könyvek... én nem érzem magam ennyire jónak, de nagyon örülök, hogy ilyen barátaim vannak, az ajándékok mellékesek ahhoz képest, hogy bármikor készek segíteni, és mindig meghallgatnak, bármilyen borzalomról vagy csekélységről van szó. Valamint tolerálják a hülyeségeimet:)
És még van két csomagom! Sajnos még nem érkeztek meg, a közeljövőben drasztikus lépéseket fogok tenni az ügy érdekében.
A végére maradt Ő. Panni. Nem macska. Nem vadászgörény:D.
 |
| Panni és a kedvesnek ajándékozott teáskészlet. Sajnos a teák lemaradtak, de már mindegyiket megkóstoltuk és nagyon finomak. |
Muszáj vagyok a többieknek írott gyönyörűséges mondatot bemásolni:
"A gazdasági dekonjuktúra, a normál kauzalitású univerzum könyvespolcainak limitált dimenzionális opciói, valamint az ingázók sanyarú sorsa miatti mobilitási kényszer (továbbá az anyai természetű személyek megfékezhetetlen táplálási kényszere miatti hordozóegységekben fellépő kapacitási hiány) végett juttatta el hozzám a Jézuskaként aposztrofált személy (vagy inkább a gyerekkori haverja, Biff) ezt a képernyőolvasó eszközt, egy földi személy által nyújtott csekély logisztikai segítséggel."
Úgy vettem észre és azt mondta, neki is tetszik a tőlem kapott ajándék, majd készül kép és ide is felteszem, ha a kedves megengedi. Tudom, neked van a legfurább barátnőd, mert beszél a kivihez, kurjongat, miközben biciklivel süvít le a lejtőn, rózsaszín zoknit vesz fel a túranadrághoz és mindennek nevet ad, de... tudod.
Sok mindent tudnék mondani és semmit nem tudnék írni a kiskarácsonyunkról, és... nem is akarok, mert ez a miénk. Ő nekem az év legnagyobb ajándéka.
