2020. március 7., szombat

Gun love - A fegyverek szava

Jennifer Clement: Gun love

Elsőként muszáj leszögeznem, hogy nagyon hálás vagyok a kiadónak, amiért nem adtak a kötetnek valami gyatra magyar címet, aminek köze nincs a tartalomhoz - elhiszem, hogy sokaknak nem tetszenek az angol vagy egyéb idegennyelvű megoldások, de sok esetben képtelenség fordításban visszaadni az eredeti cím frappáns voltát.

Ezt a könyvet csakis azért vettem meg - nem teljes áron, hanem antikváriumban -, mert Black Venus lelkesítően írt róla. Jó vélemények, alacsony ár, maga volt a megtestesült csábítás.
A nyitány erős: elbeszélőnk a 14-15 éves Pearl, aki egy floridai lakókocsiparkban él (de nem lakókocsiban, hanem egy személyautóban) az anyjával, aki a közeli veteránkórházban dolgozik takarítónőként. A szél odahordja a közeli szeméttelep bűzét, a szennyezett patak partján kétfejű krokodil születik, a parkban mindennapos a pisztolylövés hangja és virágzik a fegyver-és drogkereskedelem.
Pearl anyja ezüstkanállal a szájában született úrilány, aki 17 évesen, néhány hónappal a vizsgái előtt megszökött otthonról és az újszülött Pearllel a karjában megjelent a lakókocsiparkban. Nem mondhatni, hogy Margot megtanult ezt-azt az életről; igazi keményvonalas álmodozó, aki három méterrel a föld felett lebeg és minden, hangyányi realitásérzékkel megáldott embert önként elkövetett hajtépésre késztet. Pearl születése előtt ellopott a szülői házból ezt-azt, amiről úgy gondolta, a gyerekének szüksége lehet: a nagymama selyemsifon esküvői ruháját, egy elefántcsontból faragott hajót, néhány limoges-i porcelántányért, ezüst evőeszközöket, gyémánt-és rubinköves ékszert - a kisebb halom értékes tárgyat a kocsi csomagtartójában tartják gondosan becsomagolva.
Értitek, diétás kólán és elkeverhető tejporon élnek egy roncs autóban, Raidet lélegeznek be, mert állandóan ellepik őket a szúnyogok és penészedik az autó, Pearlnek nincs születési bizonyítványa, a csomagtartóban meg több száz dollár értékű cucc lapul. Margot megtanítja a lányának, hogyan kell megkülönböztetni az igazgyöngyöt a hamisítványtól, milyen sorrendben kell felvenni az evőeszközöket, de amikor megjelennek a rendőrök, hogy megkérdezzék, ugyan miért élnek egy autóban, Margot annyit képes kinyögni, hogy nem bűn hajléktalannak lenni és sírva fakad.

A bemutatott miliő a regény legnagyobb erőssége és egyben gyengesége; nagyon érzékletesen van bemutatva a lakókocsipark élete, az írónő képes elhitetni, hogy létezik és olyan az itt élő emberekről olvasni, mint körüljárni egy bizarr állatkertben. Margot az egésznek a kerékkötője, képtelenség, hogy ez a nő tizennégy évig kibírja egy ilyen helyen és nem, ez a szomszédság nem az egymást étolajjal kisegítő, pitével bekopogtató fajta. Margot egy éjszakai pille, aki önként és dalolva vágódik neki a villanykörtének, pusztán azért, mert az a villanykörtének jó. Margot, akinek zongoratanára, shetlandi pónija volt és fehér kesztyűben járt templomba, amíg volt otthona, nem tud tizenhét évesen egy fürdőkádban egyedül világra hozni egy kisbabát, és drogosok, őrültek és fegyverkereskedők között felnevelni.
 Pearl identitászavara válik a központi témává (ráadásul Pearl hivatalosan nem is létezik): az anyja nem árulta el neki, ki az apja, nem tudja az anyai nagyszülők nevét és címét, a Margot által átadott értékek és a környezet közötti kontraszt pedig olyan éles, hogy a kislány nem tudja (nem is tudhatja), mihez igazodjon. Pearl nem buta lány, de nem is olyan tudatos, hogy képes legyen elszakadni ettől a világtól, és a múlt mindig készen áll, hogy visszarántson magába.
Valahogy elbírta az irrealitás halmazát a történet, aztán egy ponton szétesett a koncepció, mintha az írónő maga se tudta volna, milyen irányba akarja terelni Pearlt. Egy kulcsjelenet súlytalanná vált és az utána kialakult helyzet is... nehezen tudom elmagyarázni, de érdektelenné vált, elvesztett engem, mint olvasót, mintha Jennifer Clement is félszívvel írta volna már, Corazón viselkedése nem volt hiteles és felesleges volt a Selena-imádatát ennyire előtérbe tolni. Elfolyt a semmibe az egész történet, a művészinek szánt belső monológok pedig kétségbeesett közbeszúrásoknak tűntek, amik a semmit takargatták.

Nem bánom, hogy elolvastam, mert a regény első felének nagyon erős volt a hangulata, teljesen magába szippantott, de az elég árulkodó, hogy a képzeletem inkább szőtt magának egy érzése szerint erősebb folytatást, mint amilyen a lapokon szerepelt.

Eredeti cím: Gun Love
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2018
Fordította: Mesterházi Mónika
Ár: 3300 Ft

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése