2020. augusztus 2., vasárnap

Verejtékező júniusi és júliusi zárás

Magam sem tudom, hogyan, de sikerült elfeledkeznem a júniusról, úgyhogy (ezen a blogon) a 100. havi zárás alkalmából egy dupla zárást fogok prezentálni.

Szóval, a június: már fogalmam sincs, hogy mit csináltam, de hirtelen felindulásból sikerült egy könyvet venni:

 Kathleen Glasgow: Girl in Pieces – Lány, darabokban

Olvasás:

Paul Auster: Holdpalota Siri Hustvedt: Amit szerettem Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 3. – Rejtek Brian Michael Bendis: Jessica Jones: Alias 3. Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Margaret Atwood: Boszorkánymagzat David Petersen: Egérőrség – 1152. ősz

Ebben az évben a képregények teret hódítottak az olvasmánylistámon és a hadjárat fáradhatatlanul halad előre; ki nem hagytam volna a Monstress: Fenevad 3 - Rejteket (remélem, Marjorie tudja, merre tartunk, mert én már abszolút nem), akárcsak a Jessica Jones harmadik kötetét, bár nem volt olyan jó, mint a második, a téma miatt többre számítottam. Ken Liu tarolt, szerintem az éves toplistában is benne lesz, Siri Hustvedt is elrabolta a nehezen megragadható figyelmemet, akárcsak az Egérőrség - az egereknek muszáj rettenthetetlenül menőnek lenni, mert mindenki vagy meg akarja őket ölni, vagy felfalni, vagy a kettőt együtt. A Holdpalotával érzelmileg nem sikerült egy hullámhosszra kerülni, a Boszorkánymagzat meg eléggé elmaradt az Atwood-féle katarzistól, amire rendszeresen számítok a regényeinél.

JÚLIUS:

Szintén egy könyvet zsákmányoltam, szintén hirtelen felindulásból; Tatáról még úgysincs emlékkönyvem és végre én is tiszteletemet tettem egy Poket automatánál, tehát ez a beszerzés - Virginia Woolf Orlandója - többféle szempontból is abszolút indokolt volt. (Igaz, hogy egyeseknek szerettem volna venni egy Kristályvilágot, de bármilyen gyorsan is járt a kezem a gombokon, egyesek még gyorsabbak voltak.)

Virginia Woolf: Orlando

Olvasás:

Elizabeth Strout: Amy és Isabelle Jeph Loeb: Fenegyerek: Sárga Luis Alberto Urrea: A bukott angyalok háza Noelle Stevenson: Nimona Lionel Shriver: A Mandible család
Donna Tartt: Az Aranypinty

Ha nyár van, akkor mindig eszembe jut az Amy és Isabelle, és olyan ellenállhatatlan sóvárgást éreztem a történet iránt, hogy muszáj volt újraolvasnom, másodjára sem veszített az intenzitásából. Júliusban, félig a mininyaralás alatt, félig már a munkás reggeleken, a buszon párolódva sikerült elolvasnom a várólistám jelenlegi legvaskosabb darabját, Az Aranypintyet. Volt bennem egy kis tartózkodás, ezért aszaltam ilyen sokáig a polcon, természetesen tök feleslegesen.
A Nimona iránt egy kicsit szkeptikus voltam, de meglepően vicces és izgalmas történetet rejtett a kissé esetlen borító, együltő helyünkben elolvastuk, és talán a Fenegyerek - Sárgát is, sajnos ez nem volt nagy durranás. A bukott angyalok háza esetében beigazolódott a balsejtelmem, csupán közepes élményt nyújtott.
Nem hittem volna, hogy Shriver produkálja majd a hónap legrosszabb élményét, de sajnos így lett. Bármennyire letaglózó volt a Kevin, bármennyire tetszett a Születésnap után, bármennyire jól elnyammogtam a Nagytestvéren, mindez nem tudott segíteni azon, hogy A Mandible családot mennyire nem vette be a gyomrom.

A többiek júliusa:

4 megjegyzés:

  1. Tata az egyik kedvenc városom, nem is tudtam, hogy van ott is Poket.
    A papírsereglet szerintem nekem is benne lesz az év végi topban, és a Nimona nekem is kellemes meglepetés volt. Az Aranypinty pedig még ott tornyosul a polcon...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 2 éve még nem volt, a fő téren van.
      Majd karácsonykor elolvasod, nagyon eteti magát.:)

      Törlés
  2. 100. havi zárás yeah! :D :D
    Az aranypintyet cipelted tömegközlekedni? Minden elismerésem! :) Sajnálom, hogy A Mandible-család nem jött be. Én majd jövőre tervezem csak folytatni Shriver életművét. Mindtől tartok kicsit Kevin óta/miatt, pedig a Nagytestvér nem csapott akkorát rajtam azért.

    Az Egérőrség olyan cuki, én majd kölcsönben fogom olvasni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Muszáj volt, különben sose végzek vele... amúgy annyira nem nehéz, inkább sok helyet foglal a táskában.
      Szerintem a Nagytestvér csattanója rémes, nem is tudom, Shriver ezt hogy gondolta. Kíváncsi leszek, A Mandible neked hogy fog tetszeni.

      Törlés