2016. december 7., szerda

Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt

"Piros meg sárga rózsák feseltek épp, a nagy virágágy üveggolyós karói izzón tüzelték vissza tarkai színeikkel a déli nap hevét, a kertkapu felől malacok sivítoztak éhesen az ólban, és szállt az érett málna erjedt aromája, s a szemétdomb fülleteg, meleg párái reszkettek enyhe hullámokban a forró levegővel."

Kaffka Margit: Színek és évek

Nőnek lenni szar, szar volt és szar is marad.

Nagyon döcögősen indult a kapcsolatunk Pórtelky Magdával; az "idős" (ötvenéves) asszony a zsebkendőnyi kertjében üldögélve tekint vissza az életére, egy hihetetlenül szép leírásokkal tarkított, merengő, elmélázó, lassúdad gondolatfolyam keretében. Nagyon, nagyon sok türelemre volt szükségem, hogy felvegyem a narrátor tempóját, aztán egy reggel nekiveselkedtem és túljutottam a holtponton. Számomra az volt a titka, hogy nagyobb falatokban fogyasztottam; ez nem olyan regény, amiből a metrón pár megálló alatt elolvasunk egy fejezetet, aztán majd este folytatjuk. Ha adunk neki időt, egy eleven, színes-szagos világ bontakozik ki előttünk, korhű, hiteles forrásból, avagy jé, milyen érdekes világ volt Magyarországon, nem haltam bele az unalomba.

Magda ahhoz a generációhoz tartozik, amihez az én korosztályom a jelenben; már nem gyerekként, de még nem felnőttként ketté töri örökölt világát, szokásait a változás. Divatjamúlt jelenség, a múlt poros, funkciótlan kísértete lesz a polgáriasodó dzsentrivilágban, ahol neki kellene lefektetnie a szabályokat magának és az utána jövő generációknak. Gondolom, sok olvasó felrója Magdának, hogy ne szerencsétlenkedjen már annyit, hanem szedje össze magát, de abban a bizonytalan körvonalú pillangóbáb-formában, amiben ő van, nem könnyű szarvasbogárrá változni - pláne nőként. Az egész életét megkeseríti, hogy mindenkori helyzete a férfiaktól és/vagy a családtól függ, nem tud a saját lábára állni, de illusztris, vendégkényeztető háziasszonyként, vidéki úrilány-feleségként prímán megállja a helyét - nincs mit tenni, ez az ő "csavarmenete", úgy is mondhatnánk, hogy az ő képességei csak ebben a körben tudnak kibontakozni.
Ne higgyétek, hogy Magda nincs tudatában a korlátainak és a kiszolgáltatott helyzetének, nem szenvelgő, selyemruhás primadonna, még meg is lepett a nők helyzetéről alkotott haladó szellemű meglátásaival. Nagyra becsültem benne, hogy a saját lányait arra tanította, hogy törjenek ki a pillangóbábból, mindent megtett azért, hogy tanulhassanak és függetlenek legyenek. Magda típusa a mai napig létezik; mindannyian ismerünk olyan nőket, akiket alaposan elnyűtt az élet és magukat nem kímélve azt tartják szem előtt, hogy az ő gyerekeiknek jobb lehetőségeket biztosítsanak, miközben ők benn ragadnak egy tönkrement házasságban, ahol az egykori szerelem hamvaiból már csak a gyűlölködés szikrázik fel. Ez a probléma persze nem korszaktól vagy társadalmi osztálytól függ, mindig létezett (és létezni is fog), iszonyú tudatosság szükséges ahhoz, hogy egy kapcsolat 21-30 éven át ép maradjon, de most nem ez a téma.

Eddig csak Magdáról beszéltem, Margitról - állítólag az anyjáról mintázta a hősnőjét - nem. Nagyon szerettem a stílusát, annyira idegen, annyira más, mint én vagy az általam preferált könyvek, hogy szinte egzotikusnak hatott. A hangneme kicsit öregasszonyos, kicsit nagyasszonyosan dámás, de nem idegesítően, és a hangulata fantasztikus, áthatja az aranyos fényű, az elmúlástól patinás nosztalgia.

Klisé, de előbb-utóbb biztosan fogok még Kaffka Margittól olvasni - még mindig sikertelenül próbálkozom azzal, hogy több magyar szerzőt építsek be az olvasmánylistámba -, csak vegyem rá magam.

Kiadó: Osiris
Sorozat: Milleniumi Könyvtár
Ár: eredetileg 500 Ft volt, én 600-ért jutottam hozzá a ceruzás bevésés alapján:)

6 megjegyzés:

  1. Miért szar nőnek lenni? Ezzel nem értek egyet :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeee, örülök, hogy te sosem érezted, hogy bármely szituációban hátrányban lennél a nemed miatt, sose érezted magad fenyegetve, nem éltél bántalmazó családi vagy párkapcsolatban, előző életedben nem voltál Pórtelky Magda sorstársa stb., de nem ez a jellemző.

      Törlés
    2. Én úgy nézek, hogy nem nagyon mernek velem genyázni ;-D Amúgy éreztem magam gyengének és féltem is, ja, de nem gondolom, hogy hasonló férfiakkal nem fordul elő soha. Én szeretek nő lenni.

      Törlés
    3. Annyira tudtam, hogy ezt fogod válaszolni. Remélem, azért, mert nem kerültél olyan szituációba, ahol szart se ér az "úgy nézésed".
      Igazából nem akartam a bántalmazás felé elvinni a témát, a könyvben erről szó sincs, a kiszolgáltatott helyzetre gondoltam eredetileg. De tudom, szerinted ez nem így van.;)

      Törlés
    4. Most mi a bajod? Lassan már elnézést kell kérnem, mert engem nem bántanak és mert tudom értékelni azt, amim van. Nem fogom arra nevelni a lányomat sem, hogy fujjdeszar nőnek lenni, mert bántalmazhatnak, mert gyenge vagy stb. De felőlem aztán sírhattok ezek miatt...

      Törlés
    5. Szeee, a frusztrációdat légyszi ne rajtam vezesd le, mert nem vagyok rá kíváncsi.
      Bővebben: intellektuálisan szimpatikus vagy és érdekelsz, de ne rajtam próbálgasd a karmocskáidat.

      Törlés