Alkalomadtán szörnyű támadások érik az ember pénztárcáját - ilyen az, amikor egy, már birtokolt könyvnek megjelenik egy csodálatos, szépséges kiadása. Általában igyekszem ellenállni az efféle csábításoknak - főleg, hogy ragaszkodó típus lévén úgyis a régebbi kiadást olvasom újra, ha ugyan újraolvasom az adott könyvet:D -, de vannak bizonyos, jogosan felmerülő aggályok.
Mint például az, hogy a Magvető Márquez-életműkiadása szemet gyönyörködtető, legszívesebben az egész sorozatot beszerezném; a szerzőtől való gyűjteményem elég tarka, mindenféle ütött-kopott (khm, még macskák által megjelölt is...) példányból áll, és ezeket az új kis gyöngyszemeket még tapogatni is öröm a kissé érdes borítójukkal.
A másik pénztárcavinnyogtató sorozat a Geopen 20 - bár a vélemények alapján a színvonal elég vegyes, pár darab azért megkísértett (főleg, hogy három díszlik itthon), az egyik John Banville: A tenger - pedig a régi kiadás sem ebordítóan ronda -, a másik Muriel Barberytől A sündisznó eleganciája, ami kevésbé szép azzal a bocskoros kislánnyal, ráadásul egyszer meg is törtem a borítóját.
Ami kiérdemli az ebordítóan ronda címkét, az Anita Diamant regényének, A vörös sátornak a régi kiadása a vörös és sárga cicikkel, must have lecserélés, azt hiszem, ebben egyet érthetünk.
A vak bérgyilkos is közel jár ehhez; az én példányom már akkor kiszakadt a gerincéből, amikor megvettem, és szintén nem túl esztétikus a kinézete. A szolgálólány meséjéből meg jelenleg nincs a birtokomban egy se, mert a Lazi filmborítós kiadása csúnyán megsérült a költözéskor, így legalább ezt az egyet muszáj lesz megvennem.
Asszem, a Titokzatos folyó megjelenésekor nemcsak én hallattam örömujjongást (legalábbis képzeletben), nem tudom, hány krimi-és Lehane-rajongó együttes imája bírta rá a kiadót a második kiadásra, amely új borítót és plusz kör korrektúrát is kapott. Nekem megvan az első kriminális módon hozzám kerülő kiadás, nincs is rossz állapotban, de hát na, ha már kiimádkoztuk...
"így legalább ezt az egyet muszáj lesz megvennem" :D Meg a pénztárcavinnyogtatón is röhögtem. :) Az A sündisznó eleganciája borító tényleg nem valami jó, de a többinél is akadnak fura példányok. Jó hogy már több figyelmet fordítanak az igényes külsőre.
VálaszTörlésA vörös sátornál basszus most először veszem észre, hogy van egy sárga cici kontúr is, eddig csak az idomtalan, hátulról begörbedt (by sárga cici, amit nem látott meg a szemem) piros körvonalakat láttam, szóval kösz a felvilágosítást. :D Biztos jelent valamit, hogy azt a részt nem regisztrálta az agyam, de ki tudja mit?! :D
Először én se láttam, hogy két cici van rajta, jobb volt e nélkül élni.:D
TörlésJaj, de jó h írtál erről. Mindig fura szerzetnek gondoltam magam, amikor rákattantam valami ilyen új vagy egységes borítójú sorozatra vagy önálló kötetre.
VálaszTörlésNekem most a Cormoran Strike sorozat filmes borítója tetszik nagyon, gondolkoztam azon is, mert megnéztem élőben, kellemes kézbe venni, jól olvasható és hiába hasonlóak a képek, tetszik az alapötlet :)
De a Geopenes évfordulós és a Marquez is csábít, meg Atwood is nagyon szép új kiadásokat kap. :)
Tűzoltás jellegű töltelékpostocska.:) Nyugis hétbégi nap kell a komolyabb kopácsolnivalóhoz, és a szombati munka se tett jót a közérzetemnek.
TörlésHálistennek nekem az nem tetszik annyira.:) Vastagabb lapra nyomták, mint az eredeti kiadást?
A szolgálólány meséjének nem tudtam ellenállni és megvettem új kiadásban, én a régit el is adtam végül.
VálaszTörlésNekem még a Zafón újrakiadások voltak olyanok, amiknek esélytelen volt ellenállni. :)
Én is megvettem a héten, a régit meg a könyvtárnak adtam.
TörlésJaj, azok is nagyon szépek, mérges is vagyok, amiért a Lelkek labirintusa nem illeszkedik hozzàjuk.