Míg Nitának újdonságot (és nem kevés örömködést:) jelent a nulla januári beszerzés, számomra kezd egészen megszokott érzéssé válni. Tudatos koplalás ez - bár különösebben nem vágyom semmire -, a Könyvfesztiválra gyúrok, akkor nem szeretek fakírt és szentet játszani.:)
Nézzük inkább az olvasást, ezen a téren több volt a mozgás:
Tartottam tőle, hogy a munka miatt lassabban fogok haladni a könyveimmel, de eddig nem lehet okom nagy panaszra, hét könyv egész tisztes szám. Sajnos az írásról nem mondhatom el ugyanezt, és egyelőre fogalmam sincs, mit tegyek, hogy munka (meg edzés és háztartás) után legyen elég lelkierőm írni. Olyan, mintha egy darab szó nem lenne a fejemben.
A Szikomorfán születtem volt az első olvasmányom idén. Ahogy a bejegyzésben említettem, az olvasás emléke összekapcsolódott az ünnepek utáni nyugodt időszakkal, s mondhatni felejthetetlen élménnyé vált.:) A Tündöklő lányok már nem volt piskóta, egyszerű, arcodba-tolom-az igazságot - stílusával Lauren Beukes egy sodró hangulatú, kemény könyvet alkotott. A hétfő szombaton kezdődiket ezer éve halogattam, pedig szatirikus-vicces, hivatali boszorkányokról és varázslókról szóló könyv, bakkecske munkatárssal, dzsiggelő macskával (szintén zenész) és egy szörnyen érdekes kanapéval.
Jé, és az ezt követő Mielőtt elalszollal két várólistacsökkentőt olvastam el egymás után! Utoljára 2011-ben olvastam Linn Ullmanntól, a csalódással járó Stella zuhant, és, ahogy az évszám mutatja, elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megint kedvet kapjak hozzá. A Mielőtt elalszol sokkal ütősebb, talán még az Áldott gyermeknél is jobb, szikár, mégis magához láncoló történet, ill. történettöredékek összessége.
Az Ady és Lédára is sikerült sort keríteni. Enyhén büszke vagyok magamra, amiért ilyen változatosra sikerült a január, és öt régóta halogatott könyvet is sorra kerítettem - Péter I. Zoltán könyve is ilyen volt, majd később bővebben írok róla. A Szégyenlős szerelem volt az idei év első csalódása - annyira nem volt rossz, de örültem, hogy a szerző csak 148 oldallal rabolta az időmet. Az Ötnegyed narancs tarolt, rögtön kedvencnek nyilvánítottam a Molyon, holott általában sok idő kell ehhez, mintha a történet fokozatosan "érne meg" a kedvenc titulusra. Majd erről is később fogok ömlengeni, mindenki szedje össze a lelkierejét, mert egy negatív szót nem tudok róla írni.
Úgy érzem, olvasás szempontjából szép kis hónapot zártam, remélhetőleg ez lesz a jellemző tendencia a későbbiekben is.
A többiek:
Nita - aki méltán jogosult egy bazi nagy piros pontra:)
katacita
Dóri
Nikkincs
Hú, ilyen jó az Ötnegyed narancs? Na majd ha egyszer arra vetemedsz, hogy írsz róla, jól elolvasom, mert itt van a polcon, de még egyszer nem gondoltam arra, hogy jaj, de elolvasnám, pedig amúgy Harrist egészen szeretem.
VálaszTörlésTudom, hogy közhelyes, meg már lehet máskor is írtam, de a rutin majd szépen kialakul, amikor még csak 1-2 hónapja melóztam, én is csodálkoztam, hogy hogyan van embereknek ideje mindenfélére a 8 órás munkaidő (+utazás, ebédidő, stb) mellett, de aztán kiderült, hogy idő mindig van. :) (Csak bár alvásigényünk ne lenne, hmm?)
A Szikamorfánt azt hiszem februárra beidőzítem, decemberben arra gondoltam jó kis hangulatjavító lesz januárra :)
VálaszTörlésA hétfő szombatont azt hittem már olvastad :D Szerintem miattad tettem fel még valamilyen listámra :)
Katacitánál már írtam, hogy tartok a Tündöklő lányoktól, de el fogom olvasni, mert jókat írtatok róla.
Jobb időgazdálkodást kívánok februárra!
@katacita - olvass Joanne Harrist - jóóóó :))
@katacita így van, Harris jó, az Ötnegyed narancs pedig a legjobb könyve szerintem. :)
VálaszTörlésKöszönöm a pirospontot, büszkén vésem be az ellenőrzőmbe. :D Örülök, hogy tetszett az Ötnegyed narancs, és elárulom, azért a Könyvfesztiválon én is fogok ám bűnözni. :))
katacita: nagyon. Kemény, könyörtelen, mégis benne van a Harrisre jellemző finomság. Én imádom Harrist, mégis sokáig halogattam ezt.:)
VálaszTörlésRemélem, hogy így lesz... az a szörnyű, hogy nekem kb. 10 óra az alvásigényem. Tegnap este 10-kor ébredtem fel a szundizásból, megágyaztam rendesen és visszafeküdtem aludni. Reggel nyolckor akkora táskák voltak a szemem alatt, mint egy-egy tömött bevásárlószatyor.:D
Dóri: februárra is kell a hanulatjavítás.:)
Mindenki azt hiszi, hogy már olvastam ezt a Sztrugackijt, de még nem. Vagy már olvastam és én emlékszem rosszul.:DD Nyugodtan fenn hagyhatod a listán, jó kis könyv.
Less bele a Tündöklő lányokba, max. félbehagyod.
Köszi.:)
Nita: szívesen.:)
Na, még jó, nem kell átesni a ló túloldalára!
Gratula a nullához! :)
VálaszTörlésSzuper könyvek, a Szikomorfa visszajött Miamonától, úgyhogy Theodora, lehet, hogy én is beidőzítem februárra ;) A Tündöklő lányok mindenkinél tündöklik már egy-egy posztban, szóval muszáj lesz azt is, nem mintha akkora kényszert alkalmaznék magamon :D
Érdekes, az Ötnegyed nekem nem maradt meg olyan jó emlékként, de még süldő lányként olvastam, lehet, hogy újrázni kéne. Várom az ömlengésed róla. :)
Pilla: köszi.:)
VálaszTörlésFebruárra tökéletes lesz a Szikomorfa, bár valószínűleg évszakfüggetlen.:)
Nekem a Szederbor ilyen emlék, az volt az első Harrisem. Olyan "semmi extra" élményként maradt meg bennem.
Gratulaaaa :) Óh, üdv a klubban a "hogyan blogoljunk, mert olvasni azért olvasunk tisztességesen, de idő az nincs rá leírni, mert edzeni kell, dolgozni, meg mosogatni és porszívózni és mindent de mindent kell csinálni pl bevásárlás és az elvesz az életemből tök sok időt" - wááááhhh én is ezen gondolkoztam a januári posztomban, hogy valahogy több időt kéne a blogolásra szakítani, de akkor kb nem fogok már aludni? Hajjj.... kéne egy időnyerő!
VálaszTörlés