2015. február 14., szombat

Álviktoriánus nyűglődés

"A férfi enyhe magnéziumpor-illatot árasztott, s ez még jobban felizgatta a lányt."

Philippe Boulle: Különös beavatás

Látjátok, ezért nem szabad évekre elegendő könyvet összehörcsögölni! Ez egy lejárt szavatosságú várólistás regény, kétségtelen tény. Ahogy Nima bölcsen megállapította, néhány évvel ezelőtt - mondjuk az Anita Blake meg ilyesmik idején - legalább minimális mértékben tetszett volna, de ma már csak néhány unalmas órát szerzett nekem, meg némi hajtépést (lásd első mondat).

Csak röviden foglalom össze, mert utálok rossz könyveket hosszan taglalni:
Főhősünk Regina, a modern szellemű fiatal lány a viktoriánus Angliában, apja a gerinces, igazságos, lányát talpraesettségre nevelő ezredes, anyja a szép, törékeny, beteges Emma. Már ez a három karakter is iszonyatosan sablonos; a korát meghaladó nő annyi regényben szerepel, hogy üdítő történet híján szörnyen unalmas, az apa karaktere mindig szigorú, de következetes (aki később lezüllik, jellemzően alkoholista vagy ópiumfüggő lesz), az anya pedig mindig, de mindig az ágyat nyomja a cselekményidő 90%-ában, vagy elhalálozik.
Jelen esetben az utóbbi történik, és Lady Emma borzasztó, titokzatos halála indítja el az eseményeket, ill. válik azok mozgatórugójává. Szegény Reginát ugyanis végig azon gyötrődik, mi történt az édesanyjával - és a fülszövegek alapján a két másik kötetben is ezt teszi -, és az igazság érdekében képes a végsőkig elmenni, ami az álmait, testi épségét, jó hírét, ja, meg az életét is veszélybe sodorja.
A történet ennek megfelelően bonyolódik, van benne ármány és szerelem, üldözés és hátborzongattatás, titokzatos szimbólumok, összeesküvés, titokzatos társaságok. Ahogy A Vörös Halál karneváljában, itt is minden vámpír ősöreg, gyönyörű, szuperveszélyes és atomkúl. Oké, van néhány randa dög, de ők is menők a maguk módján.
Hatásvadász és erőltetetten viktoriánus rémjelenetekben tobzódunk, pedig ez volt az utolsó reményem - korábban már említettem, hogy meglehetősen igénytelen olvasó vagyok; ha egy könyv elszórakoztat a maga bugyuta módján vagy elringat a hangulatával, hajlandó vagyok elnézni a hibáit. Ilyen pl. a Déli álmok vagy a Longbourn árnyékában - egyik se a világirodalom remeke, mégis szerettem őket.
Sajnos a Különös beavatás a kellemes hangulatot se hozta, ellenben felsorakoztatott néhány öncélúan undorító jelenetet, ami nem tudom, hogy a világhoz kapcsolódó követelmény vagy Boulle személyes perverziójáról van szó. A megítélés szempontjából mindegy is: üdvözlöm az idei év eddigi legrosszabb olvasmányát.

Ui.: Annak, hogy végre rávettem magam az olvasására, egyetlen pozitív hozadéka volt: leszedhettem a várólistáról a másik két kötetet.

Eredeti cím: A Morbid Initiation
Sorozat: Viktoriánus vámpír 1.; Vampire The Masquerade
Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2005
Fordította: Orosz Kata
Ár: 1990 Ft


10 megjegyzés:

  1. Ezek szerint jó, hogy elfelejtettem. :)
    A lejárt szavatosságú várólista érdekes dolog, 5-6 éve sikerült megreformálni az ízlésemet azóta nincs ilyenekkel gondom.

    VálaszTörlés
  2. Ha mersz a véleményemre alapozni, akkor igen.
    Az tök jó. Az enyém majdnem folyamatosan változik, kiment a YA, bejöttek a versek, mesekönyvek, most meg a fantasy akar megszaporodni. Csupa meglepetés vagyok saját magamnak.:D

    VálaszTörlés
  3. Néha próbálkozom új dolgokkal de a végén mindig a hasonló dolgok tetszenek. :)
    Annyiban nem jó, hogy mivel nagyon tudom mit várok egy könyvtől, nehezen találok olyant ami meg is felel az elvárásaimnak. Pl. nagyon szeretem az álviktoriánus regényeket komplikált cselekménnyel (ebben a kategóriában szerintem messze a legjobb Charles Palliser), csak keveset találok ami jó is.

    VálaszTörlés
  4. De legalább próbálkozol.:) Ki tudja, biztosan szerezhetsz még meglepetést magadnak.
    Hirtelen Shirley Jackson jutott eszembe, de csak annyit tudok róla, hogy félelmetes tud lenni.:) Pallisert megnézem magamnak.

    VálaszTörlés
  5. Tényleg, ki is ment a fejemből, pedig várólistáztam egy ideje.
    Palliser nagyon jó, csak beszerezni egy rémálom a könyveit. (Nálam a rémálom onnan kezdődik, hogy valami nincs meg e-könyvben.)
    Tudom, hogy bookdepository-ról kéne rendelnem, de olyan ritkán használnám, hogy nem érdemes PayPal-al vacakolnom. A magyar könyvesboltokban meg valami horrorisztikus árak vannak, most kaptam árajánlatot egy könyvre (sima egyszerű puha táblás, nem is hosszú) több mint 8000 Ft. Akkor inkább nem olvasom el soha.

    VálaszTörlés
  6. Angol könyveket én is inkább e-ben olvasok, pár darab van meg normál könyvformátumban. Könyvesboltban nem vennék, mert tényleg elég drágák, akkor inkább várok rájuk 2 hetet.

    VálaszTörlés
  7. Én már két éve a kezembe se vettem rendes könyvet, mindent e-ben olvasok. Annyiból tett rosszat az olvasási szokásaimnak, hogy még válogatósabb lettem tőle mert szinte mindent le tudok tölteni egy szempillantás alatt amire kedvem szottyan. (Meg gondolom az se jó, hogy semmit sem olvasok magyarul, nem is beszélve magyar szerzőkről.)

    VálaszTörlés
  8. Én még mindig idegenkedem az e-formátumtól, szeretem a papírkönyveket, de, azt hiszem, erről már beszélgettünk.:)
    Magyar szerzőt én is keveset olvasok, de próbálok rajta változtatni. Általában elég szánalmas szokott lenni az eredmény év végén.:D

    VálaszTörlés
  9. Nem is hallottam még erről a könyvről, de ezek szerint nem sokat vesztettem... Legalább nem nő a várólistám (így is van rajta elég...).

    VálaszTörlés
  10. El lehet olvasni, de olyan kis gagyi, aki már sok könyvet olvasott, annak nem hiszem, hogy sokat nyújtana. Annyi más, érdekesebb könyv van.:)

    VálaszTörlés