 |
| Robert Galbraith: A selyemhernyó |
Ui.: A helyzetet nagyban javította a friss, meleg krumplis pogácsa, a doboznyi cseresznye és egy vödör eper.
2015. május 24., vasárnap
Végre ezt olvasom
El tudjátok képzelni azt a morális dilemmát, amit a Túlvilágok befejezése után éreztem - kellene, hogy a férfi és női szerzők egyensúlyban legyenek, olvasni kellene várólistacsökkentő, szingaléz, non-fiction meg egyéb nonkomfortzónás könyveket, de a bennem élő imádó (utálom a "rajongó" szót - túl sznob vagyok hozzá) méltatlankodva felüvöltött, és végül ez lett belőle:
Majdnem elfelejtettem leszállni miatta a metróról, morcosan ültem az edzőteremben, hogy én Cormoran Strike rendszeretőségéről, teájáról meg a szakadó esőről akarok olvasni, nem két órán keresztül itt szenvedni (aztán csak lenyomtam az edzést), ma pedig majdnem egész nap az ágyban fetrengtem és olvastam. Gyakorlatilag tisztára gyalultam az agyam. A magamfajta introvertáltnak (aszociálisnak, szociopatának, mizantrópnak, a megfelelőt kérjük aláhúzni) nagyon szüksége van némi egyedüllétre egy hatnapos munkahét után. A hülyékkel teli szombatról nem is beszélve. Már maga a gondolat is, hogy emberek közé kell mennem és beszélni velük, olyan érzés váltott ki belőlem, mintha a csupasz idegvégződéseimet tépkednék.
Ui.: A helyzetet nagyban javította a friss, meleg krumplis pogácsa, a doboznyi cseresznye és egy vödör eper.
Ui.: A helyzetet nagyban javította a friss, meleg krumplis pogácsa, a doboznyi cseresznye és egy vödör eper.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Át tudom érezni a dilemmát, de én idén taktikát változtattam, mert már kész röhejnek éreztem, hogy rágörcsölök a hobbimra, úgyhogy azt mondtam magamnak, hogy azt olvassak inkább, amit akarok, csak élvezzem :) Ha ez azt jelenti, hogy alig olvasok férfi szerzőtől vagy esetleg olvasatlanul viszem vissza a könyvtárit, akkor ez lesz. És szerintem tök jó érzés :D Szóval néha engedd el magadban ezt a dolgot :)
VálaszTörlésAz egyedüllét iránti igényedet is meg tudom érteni. Bár az én munkahetem csak 5 napos, de péntek délután 5-re már olyan ember undorom tud lenni, hogy lassan közveszélyes leszek :))
És egészségedre!
"Már maga a gondolat is, hogy emberek közé kell mennem és beszélni velük, olyan érzés váltott ki belőlem, mintha a csupasz idegvégződéseimet tépkednék."
VálaszTörlésNálam ez az alapállapot perpill :( :) be akarok kucorodni a takaróm alá egy kupac könyvvel és ki sem dugni az orrom legalább egy hónapig...
Nikkincs: próbálok erre törekedni, de teljes mértékben aligha fog elmúlni.
VálaszTörlésKöszi.:)
Ilweran: sajnálom.:( Én tegnap reggel voltam olyan állapotban, hogy alig bírtam elindulni dolgozni...