Az ötletet szemérmetlenül Dóritól loptam, remélem, az ókori görögöket alapul véve hízelgésnek veszi és nem küld nekem egy doboznyi éhes mókust. Bár Cidrimókus jöhet, majd rettegünk együtt az alvástól, a szülinapoktól és a barátoktól.*
Akaratlanul próbáltam öt kötetre szorítani a listát - az újraolvasottakat nem vettem figyelembe, hogy ne ugyanazt a pár könyvet szedjem listába folyamatosan -, és csodálkozva veszem észre, hogy sikerült is.
Neil Gaiman: Óceán az út végén - andalító, varázsos, fájdalmasan szép gyermekkor-vég, bekerült a kedvenceim közé. (Bővebben itt.)
Stacy Schiff: Kleopátra - intelligens, sőt, néhol humoros, fogyasztható non-fiction. A postjával eléggé megszenvedtem, mert millió érdekes dolog van benne, néhányat remélhetőleg nem fogok elfelejteni. (Bővebben itt.)
Rene Denfeld: Az elvarázsoltak - egyben az év egyik legnagyobb meglepetése. Amilyen kockázatosnak éreztem beszerezni, annyira magával ragadott. A szépség és az iszonyat lenyűgöző keveréke (Bővebben itt.)
David Mitchell: Szellemírók - végre elolvastam az egyik legrégebben várakozó könyvemet. Kész gyönyörűség volt egy magamfajta, a részletekre érzékeny memóriával bíró embernek összekapcsolgatni a történeteket, de biztos vagyok benne, hogy rengeteg utalás maradt felfedezetlen. (Vártam, mikor jutok el egy olyan könyvhöz, amiről még nem írtam.)
Sjón: A macskaróka - engem is meglepett, mennyire tetszett. A végletekig lecsupaszított stílus, az egyszerű szavak, amik mégis mágiát fonnak magukba - hatásos elegy volt. És a végén olyan szépen összeöltötte a szálakat, hogy szerintem David Mitchell is megdicsérte volna. (Bővebben itt.)
Nektek melyek voltak a nyár legjobbjai?
* Amíg a pasim végigböngészte a Szandi teljes kínálatát, elolvastam néhány mesekönyvet.
Nekem öt kiválasztása tuti nem menne, inkább megpróbálok hármat. :)
VálaszTörlésNe engedj el - Olyan jó hangulata van ennek a könyvnek, és a története is nagyon tetszett.
Horgonyhely - Szerencsére olyan jól sikerült, mint azt előre sejtettem, eléggé magába szippantott olvasáskor.
Quo Vadis? - Féltem tőle, hogy nem fogom érteni, de hál istennek értettem, és szerettem is.
Miért, túl sok?:)
VálaszTörlésHű, a Quo Vadist milyen régen olvastam... lehet, hogy már nem lenne türelmem hozzá.
Aha. :))
TörlésNekem most jól esett, mondjuk nyaralás alatt is olvastam, lehet az is hozzátett.
Jaj ezen az első mondaton nagyot nevettem :D És természetesen nincs harag :D
VálaszTörlésA Szellemírókat miattad vettem fel a listámra, legközelebb kihozom a könyvtárból, Az elvarázsoltakra is várok (lassan talán kikerül a könyvtár polcra) :)
Dóri: megkönnyebbültem.:))
VálaszTörlésRemélem, tetszeni fog. Az első fejezettől ne ijedj meg, ez fontos. Mármint a Szellemíróknál.