Egyszer volt, hol nem volt...

"- Mielőtt a Márkinő megérkezett volna az oroszlánjaival és elefántcsont nyakörves nagy, öreg párducával, Tündérföld a jó Mályva királynő örök nyarának fényében fürdőzött. Mályva, a Bölcs és Bátor. Szeretett minket és rímes dalokkal uralkodott, vasárnaponként pedig mindenkinek cseresznyét osztogatott. Amikor ünnepnapokon kilovagolt, vörös gyöngyökből álló koronát viselt, amit a fókatündérektől kapott, és minden púka tornamutatványba fogott, csak hogy megnevettesse. Minden asztal tejtől, búzától, cukortól és forró csokoládétól roskadozott. Minden ló kövér volt. Minden köpű teli. Mályva királynő ezüstgombák körében táncolt, hogy megidézze a tavaszt - és úgy tűnik, mielőtt királynő lett volna, fürdőházat vezetett."

Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet
Értékelés: 5** bezoárkecske az 5-ből
Kedvenc karakter(ek): mindenki, ától cettig!

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer Omahában egy kislány, akit Szeptembernek hívtak. Hosszú, sötét haja volt, az anyukája gyársoron dolgozott. Szeptember tudott úszni és könyveket olvasni, és megszerelni a kazánt, ha egy kicsit romlott el, kedvenc színe pedig a narancssárga volt. Házsártos kislány volt, valamennyire szívtelen, és mindenki tudja, hogy a valamennyire szívtelen gyerekek a legalkalmasabbak arra, hogy egyszer, mosogatás közben elragadja őket a Zöld Szél Tündérföldre.
Ám Szeptembernek nem átlagos kalandokban lesz része, mert a régi dolgokat furcsa éhség gyötri. Félni fog, fázni, éhes lesz, meztelen talpa sajogni fog az úttalan utakon, és elveszít(het)i a szívét. Szeptember azonban bátor kislány volt, és azt mondta: "Én pedig a csodák miatt jöttem, még ha a véremet kell is hullatnom értük" - és ez így is lesz, mert az igazi mesékben mindig kell, hogy legyen vér.

A Kis Fuvallatok Leopárdja
Fitying Kalpurnia, egy tündér
Fitying Picula, a gyámleánya
Számos velocipéd
Halál
Két o... nem, ezt nem írom le, és nem is mondom ki többet, mert baromi félelmetesek
Egy pórul járt hal
Egy cápa (valójában púka)
Hannibál, egy pár [véleményem szerint igen undok] cipő
Csillám, egy lámpás [ő viszont nagyon kedves]

Ez a szereplők lajstromának egy része, a kedvenceimet válogattam ki, hogy ti is részesüljetek az örömömben. És ti még szerencsések vagytok, mert nem kellett naponta tizennyolcszor (nem igaz, csak hatszor!) végighallgatni a stáblistát, mint a kedvesnek.
Ha pedig egy könyvvel úgy indul a viszonyunk, hogy akaratlanul megtanulok egy ilyen listát, és minden oldalt kétszer olvasok el, akkor totális és menthetetlen a szerelem. Már ama szerény ténynél fogva is, hogy Catherynne M. Valente írta, a Marija Morevna és a Halhatatlan szerzője, és miután becsuktam a soron olvasott könyvét, Valentével is szerelembe estem - azon kevés írók egyikévé lépett elő, akik a papucsállatkák táplálkozási szokásairól is mesélhetne, akkor is csüggnék a szavain.

A félelmetes Márkinő és párduca, Jágó. Ana Juan illusztrációja

És nem is Valente lenne, ha nem tartozna azon írói csoportomba, akinek képtelen vagyok normálisan írni a regényeiről, miért is ne, tehát az alábbi zagyvaságokért elnézést kérek.
A Marija Morevnához hasonlóan ez a regény is egy szédítő kaleidoszkóp, egy olyan színes fantázia birodalma, amely minden jó érzésű olvasót elbűvöl [igen, C.V. az Elvakult Elfogultság Írók Klubjának is tagja, bocsánat]. Ahogy fentebb igyekeztem felvázolni, nem habos-babos, rózsaszín gügyeségről van szó, hanem egy igazi meséről, és a meséknek a kegyetlenség, a brutalitás (valamikor) része volt. Igen mélyen érintett, amikor megtudtam, hogy a kedvenc Disney-mesémben, a Csipkerózsikában eredetileg még kannibalizmus is szerepelt.
Itt emberevés nincs, nem kell félni. Mástól azonban igen. De van egy kedves sárkánygyík, kinek neve A-tól Ly-ig, az apja egy könyvtár volt, és olyan az illata, mint a sülő fahéj és a gesztenye. Vannak különféle nagymacskák, élő tárgyak, lósellők, boszorkányok, máridok, manócok, egy szappangólem és sok más színpompás lény. És természetesen kalandok, olyan kalandok, amelyek erősen próbára teszik Szeptember jellemét és az én gyermeki fantáziámat (ezért féltem a meg nem nevezendő o...-któl). Valente egy szépséges, halálos boszorkány, aki magához vonz a történeteivel, és egyszer fel fog falni.

Ez a könyv azoknak az egyike, amiket olvasni kell, hogy megízleljük, megmerítkezzünk benne, hogy hasson ránk, a világhoz és az élethez való viszonyunkra. Olyan könyv, amitől többek lehetünk, mint az olvasása előtt.

Ui.: én is akarok egy olyan zöld házikabátot!

Eredeti cím: The Girl Who Circumnavigated Fairyland in a Ship of Her Own Making
Sorozat: Tündérföld 1.
Kiadó: Ciceró
Fordította: Kleinheincz Csilla
Ár: 3490 Ft
Az írónő honlapja