Adam és Evelyn

Igen, szeret, szeret és gyűlöl. Amióta szeret, azóta gyűlöl is. Mert különben nem volna itt.

Ingo Schulze: Adam és Evelyn
Értékelés: 3.8 pettyes szoknya az 5-ből
Kedvenc karakter: Adam


Ez a könyv is azok közé tartozik, amelyek nagyon, nagyon régóta várnak a sorukra, azt se tudom, melyik Európa akcióban vettem [ha már akció, tudjátok, hogy holnap kezdődik a Szandi Nagy Nyári Akciója?]. Az ilyen könyvek elővételére jó nekem a Várólistacsökkentős játék, és annyira megkönnyebbült a kis lelkiismeretes lelkem, hogy végre elolvastam ezt a könyvet, ennél már csak az lesz jobb, ha egyszer végére érek ennek a postnak meg a másik nyolcnak, ami még hátra van.

Felemás olvasmányélményt jelentett nekem a német szerző regénye. A kezdésnek bemutatott szituáció - Adam, a foglalkozása ellenére karizmatikus férfi a felforrósodott padlásszobában berendezett műhelyében kosztümkabátot igazít az egyik kuncsaftjára 1989 júliusában. Vagy augusztusában, tökmindegy, én július végére emlékszem. Adam női szabó. Elnevezi az ügyfeleit, a múzsáit és más módon teszi nekik a szépet. Ezen a napon, a dögmelegben hiába bújik a szekrény mögé, Evelyn, a fiatal párja, tulajdonképpen a felesége, észreveszi azt, amit nem akart észrevenni, amire nem volt kíváncsi. Evelyn nyaralni is szeretne végre, az új Ladával, de Adam még nem intézett semmit, és nem úgy néz ki, mint aki szeretne elutazni a Magyar Népköztársaságba, a Balaton partjára. Élete dühösebbik fele kocsiba vágja magát a barátnőjével és annak paprikajancsi unokatestvérével, és útnak indulnak. Adam szereti Evelynt, ezért beül Heinrich-be, a nagy becsben tartott 61-es Wartburgba, és nekivág az útnak Elfivel, a teknőssel és két kanna benzinnel felszerelkezve.

A Balatonig tartó NDK-s road movie hangulat nagyon tetszett, a különféle, a korszakra jellemző kalandok - kicsit sajnáltam Michaelt, de nagyon nevettem rajta, amikor nem jutott át a határon és az angyalkinézetű határnénik kegyetlenül átvizsgálták - és a régi, jó, jellegzetes balatoni hangulat (avagy hogyan hintsünk sót a sebbe). Ám amikor a regény kezdett átfordulni egy depresszív, kilátástalan hangulatú kísértésbe, kiestem aAdam és Evelyn ilyennek tűnt. Nem tudom, mi volt a váltás oka, szándékosan változott-e meg a könyv stílusa vagy csak szimplán így alakult, de a 89-es határnyitás és a páneurópai piknik nem csigázott fel, amelyen nem segített a szinte csak párbeszédből álló, néhol kifejezetten töredékes elbeszélésmód.

ritmusából. A történelemnek olyan időszaka ez, amivel csak könnyed hangulatú könyvek révén tudnék megismerkedni (mert komolyabban nem érdekel), és az

A változás ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, a kb. félig kitartó kedélyes szufla nekem elegendő, hogy pozitív élményként maradjon meg az emlékezetemben Ingo Schulze regénye.

Eredeti cím: Adam und Evelyn
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2009
Fordította: Nádori Lídia
Ár: 3400 Ft