A májusi csúcsra törés

Nem változott a helyzet a könyvfesztes utórengéshez képest, öt könyvet szereztem be:

    

Mind olyan, amit nagyon szerettem volna a magaménak tudni és persze olvasni. A Tündérföld 2.-t és a London folyóit már el is fogyasztottam (írni se ártana róluk), a Bábel fiait tegnap kezdtem el.

Hülyegyerek sikeresen lehagyta az olvasós felét a postnak.

Elég sokat olvastam a múlt hónapban, mert rákattantam a mesekönyvekre egy kicsit, felérnek egy agyzsibbasztó tévéműsorral és sokkal értelmesebbek.:) Jó hónapot zártam, csak két könyv volt, amitől kicsit többet vártam. Viszont májusban nem olvastam magyar szerzőtől, amiért ég a fejem.
   
   
  
 

A Virginia Woolf igazi jó non-fiction volt, valósághű, mégis olvasmányos, újdonságokkal fűszerezve. A De mi került a pitébe? volt az egyik csalódásom, ha a főszereplő legalább pár évvel idősebb, semmi bajom nem lett volna vele. A Hajszőnyegszövők várólistacsökkentős, Eschbach nem tud írni nem nekem ír és a könyv dugig van hibával. Határozottan rossz kombináció. A Lakodalmaink kárpótolt ezért a két rendbontóért, egyébként szintén várólistacsökkentős.
Ahogy látszik, Nokedlivel könyvtárban is voltunk, a mesék nagyon cukik és ilyen felnőtten infantilis fejjel is élvezhetők. Miért nem mondta nekem senki, hogy Findusz egy macska?! Liza, a tehén postást üldöz, a Szépség és a szörnyeteg gyönyörű, egyszer kell egy saját példány. A Csendről nemrég szenvedtem ki egy postot, meglepően könnyen olvastam, szeretnék tovább tapogatózni ebben a témában. Remélhetőleg idén össze is jön. Utána szükségem volt egy kis könnyű valamire, ez volt a Levelek Skye szigetéről. Szégyenszemre a legutóbbi három olvasmányomról még nem írtam, pedig nagyon jók; a Száll a kakukk fészkére lehet, hogy kedvenc lesz, ha Nita nem ajánlja a kis játékunkban, lehet, hogy csak évekkel később szánom rá magam. A Tündérföld 2. és a London folyói is szuperek, igyekszem magam összekapni és firkálni róluk valamit.
A két Emil mesekönyvet Nitával fedeztük fel a Libriben, hirtelen ötlettől vezérelve el is olvastuk őket. Nagyon tetszett a verses fordítás (by Lackfi János), Emil kicsit Kázmérra hasonlít, az Emil denevért szeretne végső poénján azóta is röhögök. Az Emil láthatatlan sem kevésbé vicces.:D

Szokatlan módon én voltam a legrosszabb:
Theodora - három könyv
Pöfivonat - négy darab (mi is lett a fogadalommal?:D)
Nima megelőzött
Nita - holtversenyben vagyunk
Nikkincs - szintén három
PuPilla - hét!