 |
| Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart "Kortársai egybehangzó véleménye szerint Madame de Montespan istennőhöz hasonló, káprázatos szépség volt, aki ellenállhatatlanul vonzotta a tekintetet, és bámulatot váltott ki. »Szép volt, akár a napfény« - vallotta Saint-Simon. »Rendkívüli ragyogása volt« - ismerte el róla a palotahercegné. »Szépsége határtalan« - fokozta a dicséretet Madame de Sévigné: hullámzó fürtökben leomlü szőke hajzuhatag, nagy, azúr szempár, világos gesztenye szemöldök, finoman rajzolt sasorr, vérpiros ajkak, és mindenekfelett elbűvölő mosoly jellemezte. |
A ruházat és az ékszerek csak fokozták a csillogását. Madame de Sévigné ránk hagyta egy díszöltözet leírását, amely »aranyon is arany, arannyal ráhímzett, arannyal szegett és mindenekfelett még arannyal pliszírozott, egy bizonyos aranyfajtával kevert, arannyal megtűzött anyagból van, mindez a legmennyeibb szövetté teszi, amelyet ember valaha is elképzelt: tündérek varrták titokban ezt a remeket.«
(...) Képtelenség volt - ismerik el a memoárszerzők - az övéhez mérhető nagy könnyedséggel társalogni, ami annyira elragadóvá és kellemessé tette társaságát. Naiv volt, és egyben izgató. Hol szeszélyes, hol szellemes, hol varázslatos; elbűvölt önkéntelen élénkséget és kegyetlen csúfolódást ötvöző elegáns szellemességével. Ezt nevezték a Mortemartok szellemességének."
Ui.: ettől függetlenül képes volt azt elhíresztelni vetélytársáról, hogy rühes.
Ui.: a korszak nagy levélírójával, Mme de Sévignéről bővebben itt.
Jean-Christian Petitfils: Méregkeverők (General Press, 2012, 277.-278. oldal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése