Értékelés:
Kedvenc karakter: Lerato
A dél-afrikai írónőtől elsőként a Zoo Cityt szerettem volna elolvasni (hála a drága Csengának, aki ezt ajándékozta nekem karácsonyra), valószínűleg jobban is illik hozzám a stílusa, mint a Moxyé, de ha így alakult, hát így.
Iciri-piciri ismeretem vannak a cyberpunkról, ezért ne tépje senki a haját, hogy miért nem írok arról, hogy mennyiben újítja meg a műfajt ez a könyv, én csak önmagáért tudok róla egy kicsit mesélni. Egy kicsit, mert meglehetősen zombi állapotban volt hozzá szerencsém, egész érdekes delíriumot idézett elő.:) Meg egy hagymázas álmot, spoiler nélkül annyit mondhatok róla, hogy velem az történt, ami majdnem Leratóval a végén.
... Például azt sem vette le, hogy a mi kis szexuális kalandunk egyszeri, korlátozott időre szóló ajánlat volt, csak erre az egy üzleti útra érvényes, és erre is csak azért, mert Gaborone-ban baszottul nem lehet mást csinálni, csak baszni.
A helyszín a közeljövő Fokvárosa. Furcsa volt ebbe a különös világba csöppenni, ahol reklámok villóznak az emberek testén, a számítógépes játékok szereplői civilek között lődöznek festékpisztollyal. Mindent a technológia, a cégek, a szponzorok és a marketing ural (ahogy más cyberpunk könyvekben is, gondolom). A szereplők iszonyú szlengesen beszélnek és mindennek nevezhetők, csak pozitív karaktereknek nem. Kendrával volt a legkevesebb problémám, ő csak elvesztette a lába alól a talajt és kapálózik, hogy újra talpra álljon. Lerato szimplán szociopata, ami engem nem taszít (igen, aszociális vagyok picit), de Tobytól és Tendekától a falnak mentem. Előbbi nemtörődömsége nem jellemhibából, hanem önzésből, lustaságból fakad, rohadtul nem foglalkozik semivel, csak a saját pillanatnyi komfortérzetével. Ten minden aktivista dumája ellenére könnyen befolyásolható, irányítható (legalábbis én így éreztem), ő idegesített jobban.
Ez nem egy habos-babos lányos urban fantasy, senkit ne tévesszen meg, hogy egy mosolygós, szőke nő írta, Beukes komoly játékos. A moxy pedig nem cuki jószág (figyeljétek azokat a tűéles fogakat). Nyomasztó, kicsit depresszív könyv. Pontszámosan értékelni nem nagyon tudom, mert ez nem az én műfajom (hogy miért olvastam el? Hibákat vadásztam.), vagy csak kiegyensúlyozottabb lelkiállapot kellett volna hozzá.
Kiadó: Ad Astra
Kiadás éve: 2013
Fordította: Körmendi Ágnes
Ár: 2990 Ft
Az írónő honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése