A férjed, mondom. Mekkel maradnod mellette. Mi mást is csinálhatnál?"
Értékelés: 3 sor az 5-ből
Kedvenc karakter: Sofia
Emlékszem, alig vártam, hogy megkaparintsam ezt a könyvet - szokás szerint nagyban megnövelte az akaritisz szintjét az a tény, hogy alig lehet kapni -, és csekély egy év késéssel el is olvastam, de a várthoz képest egyáltalán nem voltam lenyűgözve.
A történet főszereplőjét, Celie-t 14 éves korában ismerjük meg, az Istennek írott levelein keresztül - ennek a lánynak iszonyúan sanyarú sorsa van, ütik-verik, szidják és rabszolgaként robotol, mintha igavonó barom lenne. Celie annyira szégyelli az életét, hogy még Istennek se bír róla beszélni, ezért inkább leírja az eseményeket, amelyekbe itt-ott beleszövi a gondolatait is. Olyan, mint egy fa, már teljesen érzéketlen a rengeteg szenvedéstől, és valószínűleg ez kell is ahhoz, hogy képes legyen tovább vonszolni magát az úton.
Ennek a kálváriának már az olvasásába is bele lehet pusztulni, könnyen olvasó és gyorsan lehet haladni vele, mert rendkívül egyszerű a stílusa, de közben észrevétlenül megüli az ember gyomrát, legalábbis velem ez történt. Celie elbeszélésében két másik nőt is megismerünk, az erős Sofiát (engem egy kicsit A segítség Minnyjére emlékeztetett:), Shug Averyt, a szinte delejes vonzerejű énekesnőt és a saját, Celie-nek írott leveleiben Nettie-t is, a főszereplő testvérét, aki egészen más utat jár be. Rajta keresztül betekintést nyerünk az olinka indián törzs életébe is.
Ez a sok női portré egy célt szolgál, igen, a nők helyzetének, sorsának bemutatását, ezért éreztem úgy, hogy nem is regényt olvasok, hanem egy indulatos transzparens szövegét. Nincs ezzel semmi bajom, de a szándék nagyon kiütközött a szövegen keresztül, és én inkább irodalmilag voltam kíváncsi erre a történetre, mintsem... propaganda szemszögből, ráadásul a cselekmény alakulása sem tetszett.
Tehát értem én meg fontosnak tartom a maga nemében, de olvasóként nem tudott elcsábítani.
Kicsit spoileres idézet:
"Néha asziszem Shug sohase szeretett. Nézem a mezitelen testemet a tükörben. Mit is szeretne rajtam? kérdem magamtól. A hajam rövid és gyapjas mer már nem huzogatom ki a vassal. Eccer a Shug aszt monta neki így is jó, akkor minek. A bőröm sötét. Az orrom közönséges orr. A szájam közönséges száj. A testem mint bármelyik másik asszonyé a változás korába. Nincs itt semmi különös amit bárki szeressen. Se mézszínű, hullámos haj, se báj. Se fiatalság, se frissesség. Pedig a szívem fiatal és friss lehet, mer olyan mintha vért virágzana."
Ui.: Van film is, csak azt nem értem, miért nem az eredeti címet fordították le a könyv esetében is.
Sorozat: Európa Zsebkönyvek
Kiadó: Európa
Fordította: Dezsényi Katalin
Eredeti ár: 25 Ft
Az írónő a wikin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése