1. Szerdán ismét sikerült alaposan megpakolnom a táskám. Boldogan lihegek a megállóban, hogy majd a troli szépen elszállít és addig se zsibbad tőle a vállam.
A troli beáll, felkínlódom, bérlet mutat (az első ajtós felszállás intézményi hasznossága más téma), elhelyezkedem, és...
... a troli lerobban.
2. Gyorsított ruhaszárítás végett a kedves futós nadrágját és zokniját kiteregettem az ablakba. Egyszer odanézek, nadrág sehol. Mifasz, elvitte egy galamb? Majdnem kiugrott a szívem, de szerencsére megakadt az esőcsatorna valami kiálló alkatrészében és sikerült visszapiszkálni egy vállfával.
A második jelenetet szívesen megnéztem volna. :))
VálaszTörlésNem volt olyan látványos, de a káromkodás-szókincsed minden bizonnyal gyarapodott volna.:))
VálaszTörlésEzen akkorát röhögtem! emlékeztet az én békákágyilkos tempómra, fényévenként egyszer utazom busszal, de úgy minden második alkalommal kipurcannak alattam (Timi szerint valami genetikus oka lehet...)
VálaszTörlésaz ablak meg... há' csipesz, kisnaccsád :) (már ha van hova...)
Genetikus ok, ez jó.:D Nehogy metróra szállj!
VálaszTörlésHa lenne hova! Tetőtérben lakunk, nem tudom az ablakpárkányhoz csíptetni. Szeretnék egyszer olyan szembeszomszédot, akivel szárítókötelet feszítünk ki a két erkély közé.:D Bár ahhoz erkélyes lakás is kell.