Tematikus post - Régi könyvek

Az antikvarium.hu blogversenye adta azt az ötletet, hogy az egyik tematikus post a régi kötetekről szóljon. A versenykiírásban az szerepelt, hogy legalább tíz éves, már csak antikváriumban kapható könyvekről írjunk, én kicsit kijjebb toltam a határokat; nem egy könyvet lazán be lehet szerezni bármelyik könyvesboltban, viszont régen íródott, más nem annyira régi, de én egy porszagú, rongyos példányt olvastam és ennyi elég volt, hogy helyet követeljen magának.
Elég hosszú (pedig mennyit kihúztam...) és vegyes lista lett, ezért bocsi, de nem fogok borítóképeket berakni, mert még délután háromkor is ezzel bíbelődnék.

Egy megjegyzés a versenyhez: Lobo, az egyik zsűritag írt egy postot erről, akit érdekel, tóduljon oda beszélgetni meg olvasgatni. Kommentben kifejtettem a becses véleményem, ezért (meg azért is, mert ennek a postnak nem a verseny a tárgya) csak annyit mondok, hogy ha nem shizoo nyerte volna a versenyt, nagyon igazságtalannak tartanám a világot és kicsit színvonaltalannak a versenyt. Örülök, hogy még vannak olyanok, akik a színvonalat értékelik, és nem azt, hogy kinek hány feliratkozott olvasója van. Ne sértődjön meg senki, nagyon jó írásokat küldtek be, de Zoli kilométerekre lehagyja az egész mezőnyt meg könyvesblog-érát. Aki nem tudja, miért, menjen művelődni.:)

Kép innen

Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje - nem kell félni, egy darab halott róka nincs benne. Humoros, tulajdonképpen idilli történet három emberről, meg egy Ötszázas nevű kis rókáról.
(Post)

Aszlányi Károly: Sok hűhó Emmiért - patinás, szép emlékű magyar regény egy szeleburdi lányról.

Bókay János: Bohémek és pillangók - Giacomo Puccini olvasmányos életregénye. Elég régen olvastam, de odáig voltam érte.

Carson McCullers: A Szomorú Kávéház Balladája - az egyik (sznobok által lefitymált) egyetemi órán olvasta fel a tanár. Nincs benne semmi különös, de baromi erős a hangulata - hiszen az amerikai Délen játszódik!

Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok - azon kevés könyvek egyike, ami kora ellenére nem vesztette el aktualitását. Mivel erről írtam az egyik versenypostom, nincs kedvem róla még itt is nyökögni. De annak örülök, hogy az olvasás után írt semmi kis bejegyzésem felülírhattam ezzel.

Elizabeth Barrett-Browning: Portugál szonettek - Elizabeth-et úgy imádom, ahogy van, a regényes szerelmével, kalandos életével és a gyönyörű szonettjeivel. Kardos László fordítása sokkal szebb, mint Czike Sándoré, inkább azt olvassátok.

Ernest Hemingway: Vándorünnep - Hemingway elfeledett gyöngyszeme. Gyönyörű, idilli képet fest párizsi életükről, annyira hangulatos, hogy aki időutazó, feltétlenül látogassa meg Hash-t és Hemet.
Paula McLain finom, érzékeny tükörregényét írta meg a párizsi éveknek Hadley Richardson, az első feleség szemszögéből.
(Post)

Françoise Gilot - Carlton Lake: Életem Picassóval - azt hiszem, a Túlélni Picassót egyik port.hu-s kommentjében olvastam erről a könyvről. A párizsi feleséghez hasonlóan a feleség (ill itt élettárs) szemszögéből mutatja be a művészt, bár itt első kézből értesülhetünk az eseményekről.

G. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket! - talán ez volt az első könyv, amit, nagy szüneteket tartva, de elolvastam. Néhány éve újra elővettem és döbbenetes, mennyire megváltozott a nézőpontom; a fókusz a humorról átkerült arra, hogy mennyire idiótán viselkednek a szülők és arra, hogy milyen nehézségei vannak a családnak. Kiábrándító dolog felnőni.

Henrik Ibsen: Nóra - az infantilis, elkényeztetett fiatal hölgyről kiderül, hogy egészen más.

Homérosz: Odüsszeia - ezt lehet boltban kapni, de azzal senki nem vitatkozhat, hogy nem régi.:) Érzelmes viszony fűz hozzá, másfél nap alatt kétszer olvastam el (nem a rajongás, hanem az iskolai kényszer hajtott), azon kevés könyvek egyike, amit vittem magammal a kádba és ronggyá olvastam. Ilyen szoros együttélés szükségszerűen hozza magával az intimitást, na.

Jean Webster: Nyakigláb Apó - nekem ez az édibédi, pihe-puha olvasmányom, ami másoknak az Anne-sorozat.

Joyce Carol Oates: Bellefleur - hosszú, szövevényes, de élvezetes regény, pont olyan, amilyennek elképzelek egy kísérteties kastélyról, és egy régi, néha őrülteket felvonultató családról szóló könyvet.
(Ez volt a másik, versenyre beküldött post)

Kathleen Winsor: Amber - szeretnél egy olyan kiállhatatlan, talpraesett nőről szóló vadregényes könyvet olvasni, mint amilyen Scarlett? Tessék!

Kosztolányi Dezső - nem kell ám fintorogni az iskolában tanult magyar írókra-költőkre! Kosztolányi regényei a mai napig élvezetes olvasmányok, a nyelvezete nem avíttas, a témái nem idejétmúltak. Én még csak az Édes Annát és a Pacsirtát olvastam tőle; nagyon erős atmoszférájú, kicsit falhozvágós történetek.

Lev Tolsztoj: Anna Karenina - a klasszikus, amitől nem kell félni. A közhiedelemmel ellentétben a regény nem csupán Annáról, az ellentmondásos megítélésű fiatal nő házasságtöréséről szól, látleletet kaphatunk a korról, Tolsztoj gondolatairól és a többi szereplő lelkivilágáról is.

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos - Atwoodot szeretni vagy utálni lehet, szerencsére én az első csoportba tartozom, bár még csak két könyvét olvastam. Ezt szeretem jobban, mert hihetetlenül komplex, és az összetett, csavaros, átejtős regények a gyengéim.
(Post)

Mariana Alcoforado: Portugál levelek - ez a picike, öt levélből álló könyv kész rejtély. Elvileg egy portugál apáca szerelmének története az 1500-as évekből, valójában az se biztos, hogy létezett-e ilyen nevű nő, és valószínű, hogy egy korabeli francia férfi írta a leveleket. A naiv, mégis szép stílus és Szabó Magda fordítása sokat lendít a történeten, ami, valljuk be, kicsit banális - igen, a francia hadnagy elhagyja a nőt.

Molnár Ferenc: Liliom / Az üvegcipő / Játék a kastélyban - a 2012-es karácsonyra kaptam Andiamótól a MF három színművét tartalmazó kötetet, azóta is jó szívvel gondolok rá. Mindegyik jól árnyalt, elgondolkodtató történet és érdekes, hogy a "falhozvágó szint" egyre csökken, az utolsó darabon hangosan röhögtem, kicsit se néztek hülyének a vasúti kupéban.
(Post)

Német László: Iszony - egy friss olvasmányom. Nem mondom, hogy nagyon fáj, de megterhelő, aprólékos olvasmány, kíméletlenül pontos látlelet egy rossz kapcsolatról.
(Post)

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek - azt hinné az átlagember, hogy ez egy hótt unalmas, túl régi könyv, de nem, roppant érdekes, és nagyon meglepő, de humoros könyv.

Paul Éluard: Éluard versei - a műfaj felé bátortalanul tapogatózó embereknek tökéletes kezdés, gyönyörű versei vannak.

Pierre La Mure: Moulin Rouge - az indoklásom ugyanaz, mint a Bohémek és pillangóknál; szeretem a regényes életrajzokat.

Ráth-Végh István: A könyv komédiája - Ráth-Végh a végtelen emberi hülyeség hű krónikása, ebben a kötetben a könyvekkel kapcsolatos hóbortokat, hajmeresztő eseteket meg ilyesmiket gyűjti össze. Könyvmolyoknak tényleg ajánlott.

Susan Kay: A fantom - ha uncsi volt Az operaház fantomja, ez tetszeni fog. Kay nem csupán leporolta és friss világításba helyezte a párizsi Operaház eseményeit, hanem a fantom egész életét megírta.

Szerb Antal - az "új" magyar felfedezettem. Szerb Antalnak nagyon változatos a stílusa, a humora, és ami a fő, a hangulatteremtése (ami nálam sokat számít) kiváló.
Utas és holdvilág
A Pendragon legenda

Vaszary Gábor: Ketten Párizs ellen + Hárman egymás ellen - nagyon régen olvastam ezeket a könyveket, de sírva röhögtem a két-három srác balatoni és párizsi idétlenkedésein.

Világszép Vaszilisza - tegyünk be egy mesekönyvet is. Az alcíme Orosz tündérmesék, szerintem ez sok ínyenc könyvmoly szívét megdobogtatja. A meséket Bilibin gyönyörű illusztrációi díszítik.